Internetes szerződésminták
A MOKK szerint ugyanakkor továbbra is komoly probléma, hogy a bérleti szerződések 80 százaléka házilag, az internetről letöltött szerződésminták alapján készül. Ezek a szerződések legtöbb esetben nem az adott jogviszonyra szabottak, egymásnak ellentmondó kikötések vannak bennük, és sokszor tartalmaznak jogszerűtlen szankciókat a bérlővel szemben. Nincs például szabályozva, hogy mikor kell kiüríteni, és milyen állapotban kell visszaadni az ingatlant, mi számít rendes felmondási oknak, vagy milyen módon kell megfizetni a bérleti díjat.
Sokan felmondási okként írják bele azt is, ha a szomszéd panaszt tesz a bérlőre, miközben nincs definiálva, hogy mi számít panasznak, kinél és hányszor kell jelentenie a szomszédnak ahhoz, hogy az szerződésszegésnek minősüljön. A felek sokszor nincsenek tisztában azzal, mit írnak alá, és ez milyen következményekkel járhat rájuk nézve – mutat rá Tóth Ádám. Számos esetben olyan fogalmakat használnak a szerződésekben, amelyek jelentésével nincsenek tisztában, vagy amelyek annyira általános jelentéssel bírnak, hogy később jogvitához vezethet.
Az ilyen szerződésekkel összességében az a legnagyobb gond, hogy éppen akkor nem nyújtanak védelmet, amikor vitás helyzet áll elő. Ráadásul hiába tett a bérlő közjegyző előtt nyilatkozatot a lakbér megfizetésére, ha a bérleti szerződés tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, nem indítható meg vele szemben a végrehajtás. Sokan a bérleti szerződés elkészítésén szeretnének spórolni, pedig egy-egy ilyen hiba akár több hónapnyi bérleti díj összegébe is kerülhet – hangsúlyozza a MOKK elnöke. Tóth Ádám szerint a legbiztonságosabb megoldás a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az, ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. Ebben az esetben a bérleti szerződés biztosan megfelel a jogszabályoknak, a bérlői jogai nem sérülhetnek, és a bérbeadó is garanciát kap arra, hogy szerződésszegés esetén hatékonyan fel tudjon lépni a bérlővel szemben.
