Az OPEC+ csoport folytatta a termelés növelését, amelyhez a líbiai, venezuelai és nigériai kitermelés erős növekedése is hozzájárult. A termelés éves emelkedése idén várhatóan napi 3 millió hordó lesz, 2026-ban pedig további 2,4 millió hordó. A nem OPEC-tagok, köztük az Egyesült Államok, Brazília, Kanada, Guyana és Argentína is bővítik a termelést, így a hozzájárulásuk 2025-ben és 2026-ban 1,6 illetve 1,2 millió hordó körül alakul.
Fotó: DepositPhotos.com
A kereslet szintén növekszik, de mérsékeltebb ütemben, mindkét évben körülbelül napi 700 ezer hordóval. Az olajpiacon tapasztalható túlkínálat miatt az idei év elejétől kezdve a készletek számottevően emelkednek, különösen a tengeren tárolt olaj mennyisége nőtt meg, ami számos térségben, így a Közel-Keleten és az amerikai kontinensen is rekord szintre ugrott.
Az olajárak az év során nagyot estek, a Brent típusú olaj ára január elején még meghaladta a 74 dollárt hordónként, szeptember végére azonban 62,25 dollárra csökkent, majd október elején további árcsökkenés következett be a tengeri áruszállítások megnövekedett volumenei és a kereskedelmi korlátozások miatt.
Az orosz energiainfrastruktúra elleni támadások és az Irán elleni szankciók miatt Oroszország finomítói kapacitása jelentősen csökkent, ami csökkentette az exportot és világméretű dízel- és repülőgép-üzemanyag-piaci feszültségekre vezetett. Ezzel párhuzamosan az európai, illetve az amerikai és szingapúri finomítói marzsok a legmagasabb szinteken állnak az elmúlt két évben. A keresleti oldalon a petrolkémiai szektor aktív bővülése várható, amely a 2025-ös és 2026-os évben lényegesen emeli az olajkeresletet. Ezzel szemben a közúti közlekedésből eredő üzemanyag-kereslet növekedése lefékeződik, főként a gazdasági lassulás, a növekvő járműhatékonyság és az elektromos járművek térnyerése miatt.