Saját nyugdíjindexe (Allianz Pension Index, API) segítségével mérte fel immár harmadik alkalommal a világ 71 nyugdíjrendszerét az Allianz. A globális nyugdíjjelentés készítői felmérték az országok demográfiai és költségvetési helyzetét, vizsgálták a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát (beleértve a finanszírozást és a járulékfizetési időtartamokat), valamint a megfelelőségét, utóbbiba beleértve a rendszer lefedettségét és az általa biztosított nyugdíjszintet.

A nyugdíjrendszereken globálisan is nagy a reformnyomás

Az összesen negyven paraméterre kiterjedő analízissel megkapott súlyozott érték 1 és 7 pont között alakul. A skála alján nincs szükség reformokra, míg a magasabb értékek felé haladva egyre nagyobb az igény a beavatkozásra: a 7-es érték már akut reformszükségletet jelöl.

A világ legjobb, 3 alatti pontszámú nyugdíjrendszerei

Az összes vizsgált nyugdíjrendszerre megkapott 3,7-es összpontszám erős reformnyomást mutat, ez ráadásul valamivel rosszabb a 2023-as jelentésben foglalt értéknél (3,6). Az egyes országok között ugyanakkor elég jelentős különbségek mutatkoznak. Az éllovas Dánia (2,3), őt kicsivel lemaradva követi Hollandia és Svédország 2,6-2,6 ponttal. A nyugdíjjelentés készítői szerint a 3 alatti összpontszám kifejezetten kedvezőnek számít, a jó teljesítmény oka pedig az, hogy ezek az országok időben felkarolták a tőkefedezeti rendszereket, ezzel jelölve ki nyugdíjrendszerük fenntarthatóvá tételének irányát.

Első pillantásra talán meglepő módon Japánt találjuk a ranglista negyedik helyén (2,7 pont). Ennek magyarázata az, hogy a távol-keleti ország következetesen más megközelítést alkalmaz: a szigetországban a 65-70 évesek egyharmada munkában marad, így a tényleges nyugdíjkorhatár várhatóan 70 évre emelkedik az elkövetkező években.