Reformszükségletek

A messze legnagyobb csoportot a 4-es összpontszám feletti országok alkotják, ahol sürgős reformokat igényel a nyugdíjrendszerek védelme, főként a demográfiai változások hatásaival szembeni fellépés elkerülhetetlensége miatt.

Ebbe a kategóriába olyan fejlődő országok is beletartoznak (például Malajzia, Kolumbia és Nigéria), amelyekben nem a nyugdíjrendszer kialakítása okoz problémákat, hanem annak korlátozott hatóköre. Leginkább az, hogy az informálisan foglalkoztatottak körében a biztosítással nem rendelkezők aránya általában meghaladja az 50 százalékot. Ezért ezekben az országokban első körben mélyreható munkaerőpiaci reformok kellenek annak elkerüléséhez, hogy maga a nyugdíjrendszer váljon a társadalmi egyenlőtlenségeket fokozó tényezővé.

Kevésbé akut, de elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja számos európai országban, köztük Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Ezekre a felosztó-kirovó rendszer dominanciája a jellemző, miközben a finanszírozás fenntarthatóvá tételének irányába eddig csak óvatos lépéseket tettek. Ennek megfelelően egyre sürgetőbb a reformok iránti igény a társadalmak gyors elöregedése miatt.

A magyar helyzetre is az elöregedés hat a leginkább

A magyar nyugdíjrendszer 3,9-es összpontszámával az alsó középmezőnyben találtható. Európa többi országához hasonlóan nálunk is főként a demográfiai kilátások okozzák a legtöbb fejfájást. A nyugdíjjelentés megállapításai szerint az időskori eltartottsági ráta a következő 25 évben Magyarországon is 32-ről 47 százalékra emelkedik. A jelentés készítői szerint nálunk is érdemes átgondolni az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci esélyeinek javítását, hiszen az ebbe a kategóriába tartozóknak Magyarországon is szűkösek a munkalehetőségei.