Orbán Viktor hétfői parlamenti beszéde után londoni pénzügyi elemzők úgy vélekedtek, hogy a devizaalapú hitelek egy összegű végtörlesztésének makrohatásait akkor lehet majd megítélni, ha ismert lesz, az érintettek mekkora hányada él a lehetőséggel. (Az Orbán-csomag részleteiről itt olvashat részletesen.) Ám ha sokan élnek vele, akkor a külföldi tulajdonos bankok „hajlamossá válhatnak" az ország mellett a pénzügyi válság idején vállalt elkötelezettségük felülvizsgálatára.

Lesz bank, amely forinthitelt kínál

A hétfői kommentálók egyike szerint könnyű belátni, hogy a magyar bankszektor egészének rendszerszinten nem érdeke forinthitelekkel támogatni a devizaalapú hitelek visszafizetését, mivel ez nagy veszteségeket okozna számára. A 4cast - az egyik vezető londoni befektetési-pénzügyi elemzőcég - úgy vélekedett, a bankoknak megvan a lehetőségük a koordinációra, s arra is, hogy társulókat a közös stratégia, vagyis a forinthitelek nyújtásától való tartózkodás betartására késztessék, ám elég egyetlen piaci szereplő, amely hajlandó a forintalapú finanszírozásra, és máris bukik az egyezség. A szakértők fejtegetése szerint erős pénzügyi ösztönzők fűződnek ahhoz, hogy valamely bankpiaci szereplő egyetlenként és idejekorán felajánlja a forintalapú refinanszírozási hiteleket, különösen, hogy vannak bankok, amelyeknek csekély a devizaalapú hitelkinnlevőségük

A ház szerint közgazdasági szempontból nagyon nehéz lenne fenntartani egy olyan helyzetet, amelyben egyetlen bank sem kínál forintalapú finanszírozást. Ezért a kormányzati terveket „igen veszélyesnek" tartják a forintra és a magyar bankrendszer mérleghelyzetére is. (Egyéb kritikus észrevételekről itt olvashat részletesebben.)

Egyes befektetőkben kétség ébredhet

A valószínűsíthető parlamenti jóváhagyás után a tervet európai uniós bíróságok előtt fogják megtámadni, mivel a kezdeményezés meglévő szerződések egyoldalú felmondásának felel meg, vélték hétfő esti helyzetértékelésükben a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői. A cég szerint a terv növekedési szempontból is negatív, mivel „egyes befektetőkben kétség ébredhet a magyarországi szerződések szentsége iránt".

Ha valóban nem lesz kötelező a devizaalapú hiteleket kibocsátó bankoknak forinthitelekkel segíteni az egy összegű visszafizetést, akkor valószínűleg korlátozott lesz a lehetőséggel élők köre, vélekedtek az elemzők, mivel a devizahitelesek - különösen a kis- és közepes jövedelműek - egyszerűen nem tudják finanszírozni a teljes összegű törlesztést, még a csökkentett árfolyamokon sem. A cég szakértői hétfő esti kommentárjukban azt jósolták, hogy a terv miatt valószínűleg emelkedni fognak a magyarországi befektetésekre rakódó kockázati felárak.

Negatív kilátások

Negatív irányba ható kockázatai vannak a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egy összegű törlesztését lehetővé tevő kormányzati terveknek, amelyek veszélyeztetik a hitelezést, a gazdasági növekedést és a közpénzügyeket - mondta kedden Frank Gill, a Standard & Poor's (S&P) európai szuverénadósság-kockázati besorolásokért felelős igazgatója a Bloomberg üzleti hírügynökségnek adott telefonos interjúban. A közgazdász kijelentette: „az S&P továbbra is aggódik, és a magyar adóskockázati besorolás negatív kilátásokkal párosul". Az S&P a még befektetésre javasolt sáv alsó határán, BBB szinten tartja Magyarország szuverén adósságkockázati besorolását.

Ugyanakkor a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint akkor, ha az elképzelést „jól megtervezett" módon hajtják végre - úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer, és ne álljon le a hitelezés -, az hosszú távon „nagyon pozitív" fejleménynek bizonyulhat, mivel erősödne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, az MNB anélkül tudna monetáris enyhítést végrehajtani, hogy a forint esetleges gyengülése a háztartások vagyoni helyzetét kockáztatná, és csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami végső soron a fogyasztást élénkítené. Nehéz azonban megítélni e kedvező kimenetel valószínűségét, mivel további részletek nem ismertek, és a kormány jelenlegi szándékai szerint a költségeket teljes egészében a bankok viselnék. A bankcsoport citybeli szakértői azt jósolják, hogy rövid távon negatív hatás valószínű a forintra, mivel a bankoknak kell átvenniük a háztartások devizakitettségét, és várhatóan növekszik a bankok devizakereslete.

Mindazonáltal nem tratják valószínűnek, hogy a bankok számára feltehetően „nagyon költséges" lejárat előtti végtörlesztéssel széleskörűen élnének a devizahitelesek, mivel kevés háztartásnak van ehhez elég pénze. Ez korlátozza az azonnali bankveszteségek mértékét és a forintra nehezedő nyomást, bár ezek növekedhetnek, ha egyes bankok elkezdenek forintalapú refinanszírozást kínálni a devizahitelek előtörlesztéséhez. Ha a bankokat nagy veszteségek érik, az a hitelezés visszaeséséhez vezetne, még nagyobb nyomást gyakorolva a belső keresletre, a gazdasági növekedésre és a forintra, és mindez együtt már túltenne az adósságszolgálati költségek csökkenésének kedvező hatásain, vélik a cég elemzői.

Nehéz bármiféle pozitívumot látni

Hasonló véleményen vannak a Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzői is, akik értékelésükben kiemelték: a terv „elméleti maximális hatása" a bankok mérleghelyzetére igen nagy lehet, mivel azonban a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak nem lesz kötelező forint-refinanszírozást nyújtaniuk a devizahitelek végtörlesztéséhez, a lehetőséggel kevés háztartás tud majd élni, és így a tényleges hatás valószínűleg meglehetősen korlátozott lesz. Hozzátették: mindazonáltal „nehéz bármiféle pozitívumot látni abban", hogy a kormány magánjogi ingatlanhitel-szerződésekbe avatkozik be, és a ház szerint valószínű, hogy a külföldi tulajdonú bankok tovább csökkentik magyarországi kitettségüket.

Nagyon kevés magyar háztartásnak lesz elég pénze a devizaalapú hitelek teljes összegű végtörlesztéséhez, vélik az RBC Capital Markets globális befektetési bankcsoport londoni részlegének felzárkózó piaci elemzői is. A helyzet ugyan „távolról sem ideális" a különadók és a nem teljesítő kinnlevőségek miatt már most is megterhelt magyar bankok számára, azonban a végtörlesztési lehetőséggel élők száma kötelező forint-refinanszírozás híján „csekély lesz" a korábban várthoz képest.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy lesznek olyan bankok, amelyek nyújtanak majd forintfinanszírozást a devizaalapú hitelek egyösszegű törlesztéséhez.

Londoni elemzőket szerdán is foglalkoztatta a devizahitelesek megsegítésére bejelentett magyar akcióterv. A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja az akcióterv várható hatásairól összeállított átfogó elemzésében felidézi az S&P kommentárját, amely szerint ha a devizahitelek egy összegű végtörlesztésének terve tőkeveszteséget okoz a Magyarországon befektető bankoknak, azzal feszesebbé válhatnak a hitelkondíciók, ami nyomást gyakorolhat a belső keresletre, a beruházásokra és a növekedésre. A bankcsoport londoni elemzői értékelésükben közölték, hogy Magyarország azonnali leminősítése a befektetésre már nem ajánlott kategóriába nem valószínű,, az viszont bizonyos, hogy a negatív hitelminősítői kommentárok ismét ráirányították a befektetők figyelmét a leminősítés kockázatára.