MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az Európai Unió minden tagállamának tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket és szabályokat, ez minden más tagország érdeke is - hangoztatta Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter Strasbourgban a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekre reagálva az Európai Parlamentben (EP) szerdán tartott plenáris vitában. Első felszólalóként megerősítette, hogy Dánia mint az EU jelenleg soros elnöke teljes mértékben támogatja az Európai Bizottságot a jogszabályok magyarországi betartatásában. Reményét fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök José Manuel Durão Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez frissen intézett levele, valamint a mostani EP-vita „azzal az eredménnyel jár, hogy a helyzet megoldódik".
Barroso: a bizottság által felvetett ügyeken túlmutató kérdésekről is szó van
Fotó: MTI
Barroso hangsúlyozta: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője - emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konkrét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt, és három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított - leszögezte: azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai. Kijelentette: a jegybanki függetlenség kérdésével még az előtt foglalkozni kell, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinens gyakorlatilag összes országát tömörítő Európa Tanács szintén foglalkozik a magyar jogalkotás kérdéseivel.
a polgárok, a partnerek és
a befektetők bizalmát.
A gazdasági válság idején
ez életbevágóbb,
mint valaha.”
Barroso szerint „ebben a nagyon érzékeny ügyben egyértelműnek kell lenni az értékeket illetően, szilárdnak az elvekben, tisztességesnek a módszerekben, és érzékkel kell folytatni a kommunikációt". A központi banki függetlenség, a bírói tevékenység felső korhatára, valamint az adatvédelmi hatósági függetlenség témájában indított uniós eljárás annak az erőfeszítésnek a része, amely arra irányul, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az uniós jog „betűjét, és ami szintén fontos, szellemét".
„Nem fogunk habozni, hogy további lépéseket tegyünk, ha azt szükségesnek találjuk azoknak a válaszoknak a fényében, amelyeket a magyar hatóságoktól kapunk" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Kitért arra, hogy a nap folyamán levelet kapott Orbán Viktortól, aki jelezte neki arra irányuló szándékát, hogy módosítsák az érintett jogszabályokat, és együttműködjenek az uniós végrehajtó testülettel az elkövetkező napokban annak érdekében, hogy a fölvetett ügyekben megtalálják a jogi megoldást.
Barroso kitért arra, hogy az Európai Bizottság által felvetett ügyeken túlmutató kérdésekről is szó van, amelyekkel szintén foglalkozni kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinens gyakorlatilag összes országát tömörítő, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) szintén foglalkozik a magyar jogalkotás különböző kérdéseivel. „Az Európa Tanács Velencei Bizottsága fontos szerepet játszhat ebből a szempontból" - vélekedett, utalva az ET égisze alatt működő független jogi szakértői testületre, amely korábban véleményt mondott az alaptörvényről is. Közölte: ő és Viviane Reding, a brüsszeli bizottság igazságügyi alelnöke már beszélt erről Thorbjorn Jagland ET-főtitkárral, aki teljes támogatásáról biztosította a bizottság hozzáállását. „Tény, hogy a jogi aspektusokon túl bizonyos aggályok fogalmazódtak meg a magyarországi demokrácia minőségével, politikai kultúrájával, továbbá a kormány és az ellenzék közötti, valamint az állam és a civil társadalom közötti viszonnyal kapcsolatban" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Megfogalmazása szerint erőteljesen felszólította a magyar hatóságokat, hogy „tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság elveit, és azokat ne csupán a normákban, hanem a gyakorlatban, valamint az ország politikai és társadalmi életében is érvényesítsék". Barroso felhívta a figyelmet arra, hogy Neelie Kroes bizottsági alelnök levélben fejezte ki aggályait a médiaszabadság és médiapluralizmus magyarországi helyzetét illetően. „Csak a jogállamiságra, demokratikus elvekre és alapvető szabadságjogokra alapozott szilárd jogi környezetben lehet elnyerni és megőrizni a polgárok, a partnerek és a befektetők bizalmát. A gazdasági válság idején ez életbevágóbb, mint valaha" - hangsúlyozta José Manuel Barroso.
Orbán: „Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt"
Fotó: MTI
A vitában felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, aki így kezdte strasbourgi beszédét: „Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben." A miniszterelnök azt mondta: a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. Orbán szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, Magyarországon most először a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. A törvényalkotási munkára kitérve elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény, majd a strukturális reformokkal folytatta, megemlítve a kormányzati, az önkormányzati, a közigazgatási, az igazságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továbbá az egészségügyi ellátás átszervezését. „Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" - mondta a miniszterelnök.
Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel - közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével - is járt, példaként a bank- és a válságadót említette. Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: „az 1949-es kommunista alkotmány helyett - utolsóként a volt megszállt országok közül - új alkotmányt hoztunk létre". Leszögezte: Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt, támaszkodtak a tagállamok bevált gyakorlataira és az EU alapdokumentumaira is. Ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett azonban természetesnek tekinti, ha vitás kérdések is felmerülnek.
A José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött levelére emlékeztetve elmondta: a bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Jövő heti brüsszeli találkozójuktól pedig gyors eredményeket remél - tette hozzá a kormányfő. Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottság részéről, és ennek orvoslására - mint mondta - rendelkezésre áll. Azonban „ez idáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" - húzta alá a miniszterelnök.
