A moszkvai döntés előzménye a túlzott olajkínálat a világpiacon. Ennek következtében annyira lementek az árak, hogy immár megegyeznek a 2018 szeptember 10-eivel, vagyis amikor még világjárvány sem volt, nemhogy háború és szankciók.
A magas infláció és az alacsony olajár kettőse olyan cserearányromlást eredményezett az eddig dúskáló exportőröknek, hogy úgy érezték, valamit azonnal tenniük kell. Így teljesen váratlanul bejelentették, önkéntes alapon csökkentik olajkitermelésüket. A döntés érinti a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjait, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelőket (OPEC+). Szaúd-Arábia például napi félmillió hordóval redukálja olajtermelését májustól az év végéig. Alekszandr Novak, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettese pedig közölte, hogy Moszkva szintén napi félmillió hordóval kevesebb olajat fog kitermelni. Az Egyesült Arab Emírségek 144 ezer, Kuvait 128 ezer, Irak 211 ezer, Omán 40 ezer, Algéria 48 ezer, Kazahsztán pedig 78 ezer hordóval mérsékli a kitermelt napi mennyiséget 2023 végéig. A szaúdi energiaügyi minisztérium állásfoglalásában olyan óvintézkedésnek nevezte a királyság lépését, amely a globális olajpiac stabilitását hivatott szolgálni.
Az Egyesült Államok (ugyancsak nagy olajtermelő) ugyanakkor kifejezetten ingerülten reagált a döntésre.
Nem ajánlatos időpontban hoztak döntést a kőolajtermelő országok a kitermelés összehangolt csökkentéséről - jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az OPEC+ csoport által elhatározott napi egymillió hordós termelés-visszafogás kapcsán.
