2013 a rezsicsökkentés éve volt, ezt el kell ismerni, akár ellenzi valaki, akár támogatja. A Századvég közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a kormány három alkalommal – januárban, júliusban és novemberben – végrehajtott rezsicsökkentéseinek támogatottsága és ismertsége továbbra is kifejezetten magas, az emberek 99 százaléka hallott róla. Emellett a válaszadók több mint háromnegyede (78 százalék) egyetértett a kormány intézkedéseivel, csak minden ötödik (21 százalék) ellenzi azokat. Minden jövedelemkategóriában, így az átlag alatti jövedelműek körében is többségben vannak azok a válaszadók, akiknek a pénzügyi helyzetére kedvezően hatott a rezsicsökkentés. Az intézkedések hatásairól nem ilyen pozitívak a szakértői vélemények: mivel más területeken erőteljesen emelték az adókat és díjakat (e-útdíj tovagyűrűző hatása, a tranzakciós adók miatt megdrágult pénzügyi szolgáltatások, drágább telefon és tv-szolgáltatás, cigaretta és alkohol), így a hatás jó része elvész.
A januárban bevezetett, majd augusztusban megemelt tranzakciós adó érezhető hatással volt a lakossági pénzügyi szolgáltatások díjaira, így aztán a kormány döntött arról, hogy 2014 februártól havi két pénzfelvétel ingyenes az automatákból a lakossági ügyfeleknek. Mivel a magyar fogyasztó erősen árérzékeny, borítékolható, hogy a vásárlók a mostaninál jóval nagyobb számban vesznek ki készpénzt a hó elején és végén a folyószámlákról, és azzal vásárolnak. Ennek viszont az lesz a vége középtávon Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint, hogy egyre több kereskedő adja majd vissza a POS-terminált, megszabadulva a fenntartási költségtől. Ráadásul a bankok – a várakozásoknak megfelelően – egyéb díjaik emelésével igyekeznek kompenzálni a rájuk rótt pluszterhet.
Decemberben kiderült, elutasította Magyarország kérelmét az Európai Bizottság, így jövőre nem alkalmazható a fordított áfafizetés a cukoriparban. A kormány novemberben kérelmezte a fordított áfafizetés bevezetésének engedélyezését a szektorban arra hivatkozva, hogy a cukorkereskedelemben jelentős mértékű az áfacsalásokra épített fiktív jogügyletek aránya. A statisztikák szerint a hazai termelésnél is nagyobb mennyiséget tesz ki a fiktív export. Az áfacsalások értéke tízmilliárd forint körüli lehet. Magyarország széles körben alkalmazza a fordított adózást, többek között a hulladékkereskedelem, az ingatlannal kapcsolatos ügyletek, építési szerelési szolgáltatások vagy akár a zálogtárgy értékesítése kapcsán. Teszi ezt a mezőgazdasági termékek (gabona és fehérjenövények) esetében is 2012. nyarától, jóllehet ezek csak rövid távra (legfeljebb két évre, 2014 nyaráig) szólnak. A sertéságazat esetében viszont a tervezett fordított adózás bevezetését az Európai Bizottság szintén nem támogatta – így végül az áfatartalom csökkentése lett a megoldás.
Az viszont kifejezetten jó hír, hogy felütötte fejét az optimizmus az országban. Az Ernst & Young például 2014-re 2,1 százalékos magyar GDP-növekedést jósolt, amely nemcsak az eurózóna 0,9 százalékos átlagát, de a német 1,7 százalékos bővülést is meghaladhatja. A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott költségvetés 2,9 százalékos államháztartási hiány mellett 2 százalék körüli növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számolt. A 18–69 éves korosztály pedig már kevésbé fél a hitelektől: közel harmaduk gondolja úgy, hogy lehet okosan hitelt felvenni, illetve, hogy korrekt feltételeket kínáló pénzintézet esetén nem kell tartani a kölcsön felvételétől. A magyar vállalatok a nemzetközi és a régiós átlagnál is bizakodóbbak, ráadásul egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a földrajzi terjeszkedésre, valamint az innovációra és a kutatás-fejlesztésre.
Reméljük, az általános optimizmus Önre és a cégére is átragad az új évben. Ebben a szellemben kívánunk
Boldog Újévet!
A Piac és Profit csapata