Azzal, hogy Magyarország gazdasági állapota elég sok téren orvoslásra szorul, nemcsak a hozzáértők, hanem a felnőtt lakosság nagy része is tisztában volt. Az állapot súlyosságában, a kórisme leírásában viszont elég nagy volt az egyet nem értés, különösen a választások előtt, és persze nem függetlenül a politikai szimpátiáktól.
Helyzetkép
Most, az új kormány megalakulásának periódusában abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több, szakmai igénnyel és igényességgel készült összefoglaló is napvilágot látott. A Fidesz felkérésére készült, a kormányprogram vitáját megelőző napon bemutatott Fehér Könyv - amelyet Bod Péter Ákos, Mellár Tamás és Vukovich Gabriella jegyez - viszonylagosan objektív képet fest Magyarország állapotáról, inkább csak következtetéseiben érződik a szerzők világlátása. A Központi Statisztikai Hivatal - amelynek törvényi kötelezettsége, hogy éves jelentést készítsen Magyarország társadalmi, gazdasági helyzetéről - egy nappal később megjelent, Magyarország 2005 című kiadványa természetszerűleg ugyanezt teszi, csak ebben nincsenek konklúziók.
A módszertani eltérések ellenére az elénk táruló kép hasonló. És természetesen nincs benne semmi meglepő. Mert azt eddig is tudtuk, hogy Magyarország népessége fogyóban van, és egyre korosabb, hogy az itt élők egészségi állapota, életkilátásai jóval az európai átlag alatt vannak. Tudtuk, hogy kevés az aktív, túl sok az eltartott, hogy az egy főre jutó GDP-t tekintve Európában a középmezőnyben vagyunk ugyan, de nagyon oda kell figyelnünk, hogy ott is maradjunk. A gazdaságunk kellemesen nagyobb ütemben nő, mint a kontinens fejlett országaié, de gyorsabban kellene nőnie, ha nem akarjuk, hogy a még mögöttünk lévő újonnan csatlakozottak beérjenek minket.
És persze azt is tudtuk, hogy a költségvetéssel, az államháztartással komoly bajok vannak. Annyira, hogy most már tényleg csinálni kell vele valamit.
2006 eddig és ezután
A KSH 2006. első negyedévére vonatkozó adatai - amelyeket az új kormány beiktatásának napján publikált - azt mutatják, a gazdaság teljesítményére egyelőre még nincs kedvezőtlen hatással a büdzsé egyre romló helyzete. Az első negyedévben a GDP 4,6 százalékkal nőtt a megelőző év első három hónapjához képest, tavaly ugyanez a mutató csak 3,2 százalékos volt. Igaz, 2004-ben az első negyedévi növekedés 5,4 százalékos volt, de ez rekordnak számít; a 2006-os adat az elmúlt öt évben így a második legjobb, és megegyezik a 2001. évivel. A növekedés elsősorban az ipari termelés és az export bővülésének köszönhető, a háztartások fogyasztásának növekedésének üteme csak 2,2 százalék, nem éri el a GDP-ét. Összegezve: a magyar gazdaság teljesítménye hosszabb időszakot tekintve követi a világgazdaság tendenciáját, a GDP növekedési üteme - az utóbbi negyedévekben ugyan kissé csökkenő mértékben - továbbra is jelentősen, az első negyedévben 2 százalékponttal meghaladja az Európai Unióét.
Az első negyedéves KSH-adatokat és a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzését nézve akár optimisták is lehetnénk. Igaz, a prognózis szerint az infláció az első félév végi mélypont után átmenetileg ismét gyorsul, a reálkereset-növekedés - amúgy igen nagy - dinamikája mérséklődik, ám a pénzügyi befektetők növekvő bizalma következtében a második félévben a forint erősödése, a nyár végétől a jegybanki alapkamat csökkenése valószínű. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű deficitje - ami az eső négy hónapban meghaladta az éves előirányzat 60 százalékát - a kormány kiigazító lépéseinek hatására ősztől már várhatóan nem nő tovább.
Az új kormány észrevehetően nagyon is tudatosan adagolt információi nyomán - amelyek lapzártánkkor, az Érdekegyeztető Tanács ülése előtt még eléggé hiányosak - úgy tűnik, a szakmai-elemzői reakciók alátámasztják ezt a derűlátást, de azért érződik: nagyon vékony jégen jár a kabinet. A büdzsé valódi hiányának mértéke - még ha léteztek is hasonló becslések - azért hideg zuhanyként hatott, a közvéleményre mindenképpen, főleg, hogy az idei deficit a takarékossági csomaggal együtt lesz a GDP 8 százaléka - amiben már benne van a nyugdíjreform miatti korrekció -, e nélkül a hiány a 10 százalékot is elérhetné. A várható megszorítások és remélhető megtakarítások, átalakítások hatásosságának elfogadásához így minden eddiginél optimistább szemlélet szükségeltetik.
Teljes cikk a Piac és Profit magazin júniusi számában.
