Nagy titok övezi, hogy pontosan miről is lesz szó a gazdasági operatív törzs keddi ülésén. Varga Mihály facebookos videójában annyit mondott, olyan további intézkedésekről döntenek, amelyek szerinte a pénzügyek intézését gyorsítják és remélhetőleg olcsóbbá teszik, s amellyel nemcsak a gazdaság újraindulását, hanem a járvány elleni védekezést is támogatják majd. Hozzátéve: a kevesebb készpénz-használat, az online ügyintézés erősítése ugyanis kevesebb személyes kontaktust jelent - idézi laptársunk, az mfor.hu a miniszter nyilatkozatát.

Ám e témában szakmai szempontból kompetens két intézménynél, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) és a hazai kereskedelmi bankok érdekképviseletét ellátó Magyar Bankszövetségnél lapunk hétfő kora délutáni megkeresésekor azt válaszolták: nem kaptak meghívót a gazdasági operatív törzs keddi ülésére, így arról sem tudnak, miről lesz szó pontosan a pénzügyminiszter által megjelölt témakörön belül.

Így csak következtethetünk arra, hogy a kormány szeretne kezdeni valamit azzal, hogy a forgalomban lévő hazai készpénzállomány évek óta kitartóan növekszik, s október végén már megközelítette a 7130 milliárd forintot.

A folyamat érzékeltetésére idézzünk fel néhány, az MNB-től származó adatot, amelyekre a készpénzhasználattal rendszeresen foglalkozó korábbi cikkeinkben már felhívtuk a figyelmet, legutóbb ebben. Eszerint a hazai cash mértéke 2007 végén még 2 ezer milliárd forintot tett ki, csaknem tizenhárom év alatt tehát több mint három és félszeresére nőtt. Az is elgondolkodtató adat, hogy míg a forgalomban lévő készpénz 2007-ben a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékát érte el, addig 2019 végén már a 15 százalékát, s az idén várható gazdasági visszaesés – mely mértékét Varga egy október végi konferencián 6-6,5 százalékra tette – miatt is ez arány még tovább, akár 17 százalékra emelkedhet. Friss európai uniós adatok nincsenek, de 2017 végén Magyarországnál magasabb GDP-arányos készpénzállománnyal a 28 tagállam között csak Görögország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia rendelkezett. Szakértők szerint azóta ez a helyzet nemigen változhatott.

Igaz, az MNB néhány hete arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek a több mint 7 ezer milliárdnak csak az egyharmada, azaz mintegy 2300-2400 milliárd van „kint a piacon”, azaz cserél gazdát, amikor fizetünk vele, a többi megtakarításban szunnyad, ez is jelentős összeg.

De miért is olyan rossz, ha úszunk a készpénzben? Mindenekelőtt azért, mert a készpénzállomány fenntartása nem olcsó mulatság, sok kiadással jár. Gondoljunk csak arra, hogy le kell gyártani a készpénzt, aztán a szigorú biztonsági feltételek mellett szállítani. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy kamattól, hozamtól esünk el, ha a párnacihában vagy a befőttesüvegben tartjuk a cash-t – más kérdés, hogy jelenleg, a nulla közeli betéti kamatok korában maximum a sztár-állampapír MÁP Plusz öt éven át átlagban évi közel 5 százalékos kamatától való lemondás lehet érzékeny veszteség.

A Pénzügyminisztérium (PM) 2019 nyarán mintegy 400-450 milliárd forintra tette azt az összeget, amennyibe kerül évente az országnak az óriási készpénzállomány fenntartása.

Nem csoda tehát, ha a pénzügyi tárca vezetője a készpénzforgalom visszaszorítását fontos teendőként viszi be a gazdasági operatív törzs ülésére. Kérdés, miért várt ezzel egy évet. Hiszen kereken tizenkét hónappal ezelőtt fogalmazta meg a Magyar Bankszövetség nyolc pontos javaslatát ugyanezen célt szem előtt tartva. Emlékeztetőül ezek a következők:

1. Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;

2. Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;

3. Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;

4. A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;

5. A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;

6. Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;

7. Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;

8. A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása.

E 8 pontból mindössze egyet, nevezetesen a 2. számút fogadta meg a kormány. Igaz, az sem lépett még hatályba, de 2021. január 1-jétől legalább megvalósul, hogy az online kasszát használó kereskedők kötelesek lesznek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét.

A 2021. évi központi költségvetésről a parlament által elfogadott törvény úgy szól, hogy a boltosokon kívül a vendéglátóhely, vagy a szálláshelyet nyújtó vállalkozás 2021. január 1-jétől köteles a fogyasztó számára legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani. Ez lehet kártyás fizetés, azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás. Természetesen a fogyasztó dolga eldönteni, milyen módon fizet, készpénzzel, vagy bankkártyával.

Pedig amennyiben a másik hét pontot is magáévá tenné a kabinet, akkor – a Bankszövetség számításai szerint – összességében a GDP közel 2 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ez még így is csak a most publikált október végi cash-összeg egytizede, viszont több, mint amennyire a PM saccolta a készpénzállomány fenntartásának országos költségét. Nem is beszélve arról, hogy a készpénz virtuális formákba való beterelése reményt adhatna a fekete- és szürkegazdaság mérséklésére.

S mikor alkalmasabb az idő a fenti javaslatok megvalósítására, mint a mostani járványidőszak, amikor az emberek már csak az egészségük megóvása érdekében is kerülik a személyes kontaktust, így vélhetően a fizetést is szívesebben bonyolítanák le érintés nélkül, online.

Mivel a Bankszövetség egy éve a tartósan alacsony betéti kamatok, valamint a fekete- és szürkegazdaság mellett a 150 ezer forintig havonta kétszer ingyenes bankkártyás készpénzfelvétellel és a tranzakciós illetékkel magyarázta a készpénzállomány magas arányát, kézenfekvőnek tűnik, hogy ha a kormány ez utóbbit radikálisan csökkenteni szeretné, akkor a fenti két előírást kellene eltörölnie.

Csakhogy a mostani időpont, amikor a koronavírus-járvány miatt a gazdaság a 2008-as válságot idéző mértékben esik vissza, s az államháztartás hiánya is kiugró lesz, aligha alkalmas. Például a tranzakciós illeték eltörlésére, amely az idén 226 milliárd forintos bevételt hozhat a központi büdzsének. 2021-re ugyan kisebb, de még mindig 218,8 milliárd a terv a 2021. évi költségvetés szerint. Ebből „csak” mintegy 60 milliárd folyik be a lakossági tranzakciók után, ami azért lényeges, mert a Bankszövetség már azzal is kiegyezne, ha ezt törölné el a kormány.

Sok reményre azonban nem ad okot, hogy a 2021-es költségvetési törvény mellékleteként benyújtott, 2024-ig szóló középtávú kitekintésből kiderül, az utalásokra, a készpénzes tranzakciókra kivetett 3, illetve 6 ezrelékes (tranzakciónként maximum 6 ezer forintos) sarcról a következő öt évben sem mondana le a kormány. Márpedig a bankok alapvetően e két tétel – 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel, tranzakciós illeték – megszüntetéséhez kötik a pénzügyek olcsóbbá tételét, amelyet a pénzügyminiszter a facebookos videójában célként megfogalmazott.