Érdemi adómegállapításhoz adóellenőrzés bevezetésére, és részletes, bizonyítékokkal, jogi érveléssel alátámasztott tényállásra és jogi alapra van szükség. Ez véleményünk szerint akkor állhat fenn, ha olyan tőkekifizetés történt a bizalmi vagyonból, melyre a vonatkozó, korábbi adómentességek nem vonatkozhatnak.

„A fenti ellenőrzési eljárások kulcsmozzanata álláspontunk szerint az, hogy megfelelő szakértő bevonásával és megfelelően megválasztott ellenőrzési stratégia mentén a NAV ellenőreinek sikerüljön elmagyarázni, és pontról-pontra bemutatni, hogy a vagyonkezelési struktúra alkalmas a vagyonrendelő és családja előre nem várt élethelyzetének szabályozott lekezelésére. Itt azonban nem elegendő egy adózó nyilatkozat, hanem a megfelelő dokumentációk, anyagok értő áttekintése és azok nyilatkozattal összhangban való bemutatása szükséges” – mondja a HÍD Consulting szakértője.

Milyen iratokat és adatokat kérhetnek be, hogyan zajlik az ellenőrzés?

A várható iratkör jóval szélesebb a vagyonkezelési szerződésnél, sokszor olyan részleteknek is lehet jelentősége, melyet az adózók nem is gondolnak.

 A NAV kérheti a konstrukció létrehozást megelőző levelezést és tervezeteket, a tanácsadói és ügyvédi megbízásokat, a vagyonértékeléseket, a vagyonrendelés alapjául szolgáló tulajdonosi és cégiratokat, a vagyonkezelői határozatokat, a kedvezményezettek kérelmeit, a beszámolókat, a banki kivonatokat, a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat, valamint az adóbevallásokat és adatszolgáltatásokat.

Különösen fontos lehet a vagyon teljes történetének értő, NAV ellenőrök nyelvezetéhez igazodó bemutatása. Ha az eredetileg berendelt üzletrészt eladták, az ellenértéket befektették, több eszközt összevontak, vagy a vagyon más formát öltött, akkor dokumentálni kell, hogyan jutott el az eredeti vagyonelemtől a későbbi kiadásig.