Ehhez képest valamivel alacsonyabb a vállalkozásoktól beszedni tervezett mintegy 1 711 000 millió forintnyi összeg, amelyből a legjelentősebb tétel az eredeti tervek szerint a társasági adó 792 000 millió forinttal. Ezt pedig a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) követné 226 800 millió forinttal. Kérdés, hogy a törvényváltozás miatt jelentősen megcsappant számú úgynevezett új-katások tudják-e majd produkálni a tervezett bevételt.

A központi költségvetés adóbevételeinek több mint felét fogyasztási típusú adók teszik ki

Antretter Erzsébet szerint összességében az állapítható meg, hogy a 31 073 683,2 millió forintos bevételi főösszegből 15 067 067,10 millió forintot, tehát megközelítőleg 49  százalékot tennének ki a központi költségvetést illető adóbevételek. Ebből 28  százalékot a fogyasztáshoz kapcsolódó adók és 13  százalékot a lakosság költségvetési befizetései adnak. A vállalkozások által befizetett összeg - köszönhetően elsősorban az alacsonynak mondható társasági adó kulcsnak és a vállalkozások számára rendelkezésre álló egyéb kedvező adózási lehetőségeknek,- mindössze 6  százalék, míg 2  százalékot olyan egyéb bevételek tesznek ki, mint például az útdíj és a környezetvédelmi termékdíj.

Az említett számokból jól látszik, hogy a központi költségvetés adóbevételeinek több, mint fele (57,55  százaléka) a fogyasztási típusú adókból származik. Köszönhetően annak, hogy az EU elfogadta, hogy a helyi iparűzési adó is figyelembe vételre kerülhet a globális minimumadó számításakor Magyarországon, a jövedelemadók arányának jelentős növekedése a közeljövőben sem várható.