Mi a helyzet külföldön?
Lengyelországban a 2023-as költségvetésben az összes bevételből ennél jelentősebb részt, mintegy 87,18 százalékot tesznek ki az adóbevételek. Ebből 47,37 százalék az áfa és 14,66 százalék a jövedéki adó, ezen fogyasztási típusú adók tehát együtt 62,03 százalékot tesznek ki. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó 12,97 százalékot, míg a társasági adó 12,18 százalékot ad. A fogyasztási adók dominanciája tehát Magyarországhoz hasonlóan itt is megállapítható.
Ezzel szemben például Írországban, az adóbevételek a 2023-as költségvetésben az összes bevétel nagyjából 78,31 százalékát teszik ki, és az a cél, hogy 2024-ben ez az arány 91,2 százalékra, míg 2025-ben 97 százalékra nőjön. Az is megfigyelhető, hogy a korábbi példákhoz képest itt alacsonyabb a fogyasztás utáni és magasabb a jövedelmek utáni adóbevételek aránya. Az áfa ugyanis 18,2 százalékot, a jövedéki adó 5,9 százalékot, míg a személyi jövedelemadó 30,16 százalékot, a társasági adó pedig 21,37 százalékot képvisel a tervezett bevételekben. A maradék 3 százalékban többek között vámok és illetékek szerepelnek.
Németországban a 2023-as költségvetés alapján a bevételek (hitelfelvétel nélkül) számított összegében 83,15 százalékot képviselnek az adóbevételek. Ebből a gyártást és importot terhelő adók 22,07 százalékot, míg a jövedelem- és vagyonadók 25,67 százalékot tesznek ki. A legjelentősebb a szociális hozzájárulások 34,9 százalékos aránya, míg a tőkeadók 0,51 százalékot képviselnek.
