Békés vármegyében több olyan vadásztársaság van, amely árbevételének 80-90 százalékát a mezei nyúl befogásából és eladásából szerzi, őket érzékenyen érinti a betegség megjelenése – mondta a szakember, aláhúzva, hogy a nem fertőzött egyedeket ugyanúgy lehet értékesíteni, mint korábban, ez történt például a békésszentandrási vadászat után is.

A járvány megfékezésére megoldás lehet a megfelelő, lédús takarmány kijuttatása, továbbá az a gyakorlat, amelyet jelenleg is követnek a vadásztársaságok: szétszórtan tartani az állományt, hogy ne tudják átfertőzni egymást.

Orvosszakértők szerint azonban hosszú távon – ahogyan korábban például a vérzéses májgyulladásnál – az aktív immunizálás hozza el a megoldást: a vírus is gyengül idővel, a halálozási ráta is csökken, a nyulak is kevésbé lesznek fogékonyak rá. Ehhez Boros Ferenc szerint 5-7 évre van szükség.

A titkár elmondta, a keddi tanácskozás eredményeként létrejöhet egy kutatási program, amelyben a vadászkamara mellett várhatóan az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is részt vesz. (MTI)