Idestova csaknem tíz éve kezdődött a 2008-as pénzügyi válság: szeptember 15-én ment csődbe a Lehmann Brothers és ezzel elindult a lejtőn a nemzetközi pénzvilág is. Alig egy évvel korábban, 2007-ben még kevesen figyeltek William White jóslatára. A gazdaság pörgött, a hitelek sosem látott mértékben áramlottak ki a bankokból. A kanadai származású közgazdász, aki a világ egyik legrégebbi, ma is működő nemzetközi pénzügyi intézetét irányította, (Nemzetközi Fizetések Bankja, Bank for International Settlements – BIS) már akkor arra figyelmeztetett, hogy a túlzott és átgondolatlan hitelezés óriási kockázatokkal jár. White jóslata azonban hamar valóra vált és a Lehmann Brothers nemzetközi bankház csődje dominóeffektust indított el a pénzügyi piacon a Nagy Világválság óta a legnagyobb recesszióval járó válságot robbantva ki.

Már csak lefelé lehet menni? - Kép: Pixabay

A bajok gyökere még meg ott van

„A helyzet nem lett jobb” – mondta White a Der Spiegel német magazinnak. „A problémákat, amelyek a válsághoz vezettek, sosem orvosolták, sőt azóta csak rosszabb lett a helyzet” – hangsúlyozta a közgazdász. Véleménye szerint ugyan az állami mentőcsomagok, illetve a jegybankok gazdaságélénkítő programja és rekordalacsony kamatai segítségével gyorsan átvészeltük a válságot, de mindez azzal a mellékhatással járt, hogy a vállalatok versenyképessége nem javult és hiteleik óriási magasságokba szöktek. „Mindenekelőtt a feltörekvő országok és Kína gazdasága érintett” – mondta White.

Ezekben az országokban a vállalkozások hatalmas, dollárban felvett hitelek alatt nyögnek. Azonban az USA-ban a jegybank szerepét betöltő Fed (Federal Reserve) kamatemelési ciklusának hatására a dollár értéke nő a devizapiacon, míg a feltörekvő országok devizái leértékelődnek, így a vállalatok egyre nehezebben tudják fizetni adósságaikat. White szerint többek között ez az egyik okozója a jelenlegi törökországi gazdasági bajoknak is és hasonló okokból került bajba Argentína is az elmúlt hetekben. (Az OECD már tavaly erre a veszélyre figyelmeztetett.)

Hitelorgia után most nem lesz tűzoltás

Hasonlóan vélekedett Jean-Claude Trichet francia közgazdász az AFP-nek adott interjújában. Az Európai Központi Bank korábbi elnöke szerint 2008 óta nem volt ilyen sebezhető a pénzügyi rendszer. A vállalati hitelek volumene a Lehmann Brothers csődje óta csaknem megduplázódott: 42 ezer milliárd dollárról 70 ezer milliárd dollárra emelkedett, elérve ezzel az összes államkassza adósságának a mennyiségét, amelyek szintén csaknem a duplájukra nőttek az elmúlt tíz évben. Bőven van tehát puskapor a robbanáshoz.

Különösen Kínában rossz a vállalkozások pénzügyi helyzete: tíz év alatt csaknem a négyszeresére nőtt a vállalatok által felvett hitelek volumene. Az elmúlt években (és idén) tapasztalt felvásárlások és fúziók tovább erősítik a hitelek szerepét (mint például a Time Warner AT&T felvásárlás a maga 85 milliárd dolláros árával.) Nálunk is emelkedik a vállalati hitelezés szintje, de még messze vagyunk attól, hogy ez gondot jelentsen.

A részvénypiacon is hatalmas a növekedés: az amerikai S&P index papírjainak értéke 2009 óta 300 százalékot emelkedett, a technológiai papírok emelkedése a Nasdaq-on az 500 százalékot is meghaladta. A befektetők pedig jellemzően a többszöri figyelmeztetés és a már lokálisan tapasztalható bajok ellenére pedig még mindig hajlandók magas kockázatot vállalni.

Van azonban egy nagy különbség 2008-hoz képest, hogy akkor a jegybankok összehangolt akcióval képesek voltak óriási áldozatok árán ugyan, de megmenteni a globális pénzügyi rendszert. Most azonban – az államadósságok magas szintje miatt – hiányoznak az eszközök a bankok kisegítéséhez és a nagy konjunkturális programok beindításához.