Az európai vállalatok számos fontos ágazatban, többek között a pénzügyi, az energetikai, a közüzemi, az egészségügyi és az ipari szektorban hasonló eredményprofilokkal és hozamokkal rendelkeznek, mégis 20–40 százalékos diszkonttal kereskednek amerikai társaikhoz képest. Ennek köszönhető az a piac, melyen a pesszimizmus mélyen beágyazódott az árakba, a várakozások alacsonyak, és egyre nagyobb a szelektív emelkedés esélye.
Az értékeltségi rés már szélsőségesnek mondható
A várható árfolyam/nyereség rátából kiindulva Európa körülbelül 30–35 százalékos diszkonttal kereskedik az Egyesült Államokhoz képest, ez pedig jóval meghaladja a hosszú távú átlagot. Történelmi visszatekintésben az európai részvények mindig csak kissé voltak olcsóbbak, mint az amerikaiak, 2015 óta azonban ez a tendencia megszakadt – elsősorban az Egyesült Államok mutatóinak tartós emelkedése, és nem az európai jövedelmezőség jelentős csökkenése miatt.
Fotó: Pixabay
A növekedés csak részben ad magyarázatot az értékeltségi diszkontra
Az értékeltségek emelkedésének egyik fő indoka az Egyesült Államok erőteljesebb növekedése volt. 2015 óta az egy részvényre jutó árbevétel az Egyesült Államokban évente körülbelül 5 százalékkal nőtt, míg Európában ez az arány nagyjából 0,5 százalék volt. Ez számottevő különbség, de két fontos szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Először is, a növekedési rés részben ciklikus, ami azt tükrözi, hogy Európa nagyobb mértékben ki van téve ismétlődő makrogazdasági sokkoknak. Másodszor, az értékeltségbeli különbségek sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a növekedési különbségek.
