Büntetőfeljelentés – a gyanú árnyékában

Sokszor felmerül a hitelezőkben a kérdés: nem fordulhatunk-e rögtön a rendőrséghez, ha az adós nem fizet? Hiszen sokszor azt érezzük, hogy akitől nem kapjuk meg a pénzünket, az meglop minket vagy csalárd módon jár el.

A valóság ugyanakkor ennél sokkal árnyaltabb. A puszta nemfizetés polgári jogi kérdés, önmagában nem minősül bűncselekménynek. Viszont, ha az adós már eleve tudatosan megtévesztette a hitelezőt (pl. már a teljesítéskor sincs az adósnak szándékában fizetni, vagy folyamatosan ígérgeti, hogy fizetni fog, de mégsem), akkor felmerülhet a csalás bűncselekményének gyanúja, amely alapot adhat a büntetőfeljelentés megtételére. Ezt esetről-esetre kell gondosan mérlegelni. A feljelentés megfogalmazásába érdemes bevonni ügyvédet, hogy a buktatókat elkerülhessük (pl. mást hamisan ekkor sem lehet vádolni).

Tény, hogy a büntetőeljárásnak van a legnagyobb elrettentő hatása, és kellő motivációt adhat a fizetésre. Ráadásul olcsó is, hiszen a feljelentés előterjesztéséért nem kell illetéket sem fizetni, és a nagy munkát nem a hitelezőnek, hanem a rendőrségnek kell elvégeznie. Ugyanakkor a hitelező el is veszíti a kontrollt az ügye felett, hiszen az ügy felderítése, kivizsgálása innentől nem tőle, hanem az eljáró rendőrség kapacitásától és eszközeitől függ.

Összegzés

A nemfizetés kezelésére számos jogi eszköz áll a hitelező rendelkezésére. Ezek közül a fizetési meghagyás általában a leggyorsabb és leggazdaságosabb megoldás, míg a felszámolási eljárás kezdeményezése a legerősebb nyomásgyakorló eszköz. Bizonyos esetekben a büntetőjog eszközei is szóba jöhetnek, különösen, ha csalás gyanúja merül fel. „Ugyanakkor nincs minden helyzetre univerzális megoldás: a legjobb jogi lépés mindig az adott ügy körülményeinek, a követelés összegének, az adós magatartásának és a hitelező céljainak mérlegelésével választható ki” – foglalja össze a Jalsovszky szakértője.