Az eddig már beadott személyi jövedelemadó bevallások ellenőrzése során az APEH észlelt néhány tipikus hibát. Az egyik ilyen azon korlátozáshoz kapcsolódik, mely szerint egyes adókedvezményeket csak akkor érvényesítheti teljes mértékben a magánszemély, ha a 0753 számú bevallásban bevallott éves összes jövedelme - a korábbi évi hatmillió forint helyett - nem haladja meg a 3,4 millió forintot. Ezen kedvezmények körébe tartozik az élet- és nyugdíjbiztosítás díjához kapcsolódó adókedvezmény is.
Ezt az új korlátozást sokan nem vették figyelembe. Előfordult, hogy az adózó jövedelme meghaladta a jövedelemkorlát összegét, ezzel szemben adókedvezményként mégis az élet és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg utáni teljes kedvezmény összege került megállapításra. Ilyen esetekben a kedvezmény összegét csökkentett mértékben állapítja meg az adóhivatal. A különbözet jogosulatlan igénylésnek minősül. (Persze az APEH-ot is kritizálják, mert a nyomtatványkitöltő programjai sok hibával készülnek, folyamatosan javítják őket, ráadásul késve kerülnek fel a honlapra is.)
Hibáznak a magánszemélyek akkor is, ha a megállapodás alapján teljesített magánnyugdíj-pénztári befizetések kedvezményét szerepeltetik bevallásukban, holott csak kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíj befizetést teljesítettek. Fontos, hogy a magánnyugdíj-pénztári kötelező tagdíj befizetésére kedvezmény nem érvényesíthető, csak a megállapodás alapján teljesített befizetés és a kiegészítő befizetés von maga után érvényesíthető kedvezményt. (Ez esetben a pénztárral külön megállapodást kell kötni.) Még mindig előfordul, hogy a családi kedvezményt egy vagy két gyermek után is igénybe veszik, ezzel szemben a kedvezmény kizárólag legalább három eltartott esetén érvényesíthető.
A leggyakoribb hiba
Az ellenőrzések során legtöbb hibát a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének igénybevétele során tapasztaltuk. Ezen kedvezmény igénybevétele is jövedelemkorláthoz kötött, melyet több esetben nem vesznek figyelembe. Ezen kedvezménnyel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy főszabály szerint a kedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni.
Abban az esetben azonban, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
Ebben az évben, már több esetben előfordult, hogy a lakáscélú hitelt már több, mint öt éve kezdték törleszteni. Ezen esetekben ellenőrzéssel győződnek meg róla, hogy a lakáscélú hiteltörlesztés meghosszabbított időtartamban történő igénybevételére jogosult-e az adózó. Előfordult olyan eset, amikor az adózónak nem volt a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult gyermeke. A kedvezmény ebben az esetben nem jár. Az említett hibák tipikusnak mondhatók. Akik a 2007. évi személyi jövedelemadó bevallásukat még ezután fogják benyújtani, figyeljenek arra, hogy a felsorolt hibákat ne kövessék el.
