Demográfiai folyamatok: A népesség csökkenése és elöregedése különösen a kisebb településeken szűkíti a helyi keresletet. Az idősebb lakosság kevésbé jár étterembe, míg a fiatalabb, mobil rétegek gyakran nagyobb városokban élnek.
Fogyasztási szokások átalakulása: Nő az igény a házhoz rendelésre, az ételkiszállításra és a gyors, kényelmi megoldásokra. Ez a klasszikus éttermi modell helyett platform-alapú, gyakran koncentráltabb piacot eredményez. Azok a szereplők, akik nem tudnak csatlakozni az online rendelési platformokhoz, vagy nem hatékonyan használják ezeket, versenyhátrányba kerülnek. Nemzetközi összehasonlításban azonban az figyelhető meg, hogy az ételkiszállítás térnyerése nem elsősorban a vendéglátóhelyek számának általános visszaesését, hanem a piac szerkezeti átalakulását okozza. Európában a kiszállítás és takeaway iránti kereslet tartós növekedése mellett több országban – különösen a fejlettebb piacon, például az Egyesült Királyságban – csökken a hagyományos, helyben fogyasztásra épülő éttermek forgalma és látogatottsága. Ugyanakkor más városokban (pl. Párizs, Madrid vagy Varsó) a platformok új keresletet generálnak, növelve az éttermek értékesítését.
Munkaerőhiány: A szektor régóta küzd a képzett munkaerő hiányával, amit a magyarok külföldön történő munkavállalása tovább súlyosbít. 15–20 ezerrel kevesebb munkavállaló dolgozik az ágazatban, mint COVID előtt. Az egész évben nyitva tartó budapesti és forgalmas vidéki éttermek stabilabb munkát de alacsonyabb, nettó 400–800 ezer forintos fizetést kínálnak. A szezonális éttermek viszont ennél gyakran több százezer forinttal magasabb bérekkel csábítják át a dolgozókat. A jövőben tovább ronthatja a helyzetet a harmadik országbeli vendégmunkások esetleges korlátozása, amely tovább erősödő munkaerőhiányhoz és akár további bezárásokhoz vezethet. A pontos létszám nem ismert, de nagyságrendileg több ezer főre tehető azon vendégmunkások száma, akik az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelentek meg a turizmusban és vendéglátásban.
