A csökkenés nem csupán nagyvárosi jelenség, hanem a kisebb településeken is erőteljes, sőt a kevésbé frekventált térségekben működő vállalkozások jóval sérülékenyebbek a költségsokkokkal és a keresletingadozásokkal szemben. Ez arra utal, hogy a szektor problémái nem kizárólag keresleti, hanem strukturális jellegűek is.
Nincs valós növekedés a forgalomban
A vállalkozásszám csökkenésével párhuzamosan a vendéglátás reálforgalma 2019 és 2025 között mindössze 1,4 százalékkal nőtt, ami gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető. A havi volumenindexek alakulása alapján a pandémiát követően ugyan jelentős visszapattanás következett be, azonban a kedvező tendencia nem bizonyult tartósnak: az energiaválság és a romló makrogazdasági környezet hatására a növekedési dinamika még ugyanazon év második felében megtorpant és 2022 végétől a növekedés ütem tovább lassult. A forgalom azóta is egy viszonylag szűk sávban ingadozik.
A vendéglátás árdinamikáját és költségszerkezetét döntően az élelmiszerárak, a bérköltségek és az energiaárak határozzák meg. Az élelmiszer-infláció év/év növekedése 2022–2023-ban meghaladta a 25 százalékot. Ezt követően az élelmiszerárak növekedési üteme jelentősen mérséklődött, és 2024–2025-re évi 3–5 százalék közötti, a korábbi évekre jellemző, szintre tért vissza. Miközben a vendéglátásban foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése ugyanezen időszakban tartósan kétszámjegyű maradt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagkeresete 2019 és 2025 között több mint kétszeresére emelkedett, ami jelentős költségnövekedést eredményezett a munkaintenzív ágazatban.
