Az energiaárak esetében a költségnyomás még markánsabb volt. A nem lakossági villamosenergia-ár éves átlagos növekedése 2022-ben elérte a 86 százalékot, míg a földgázé a 145 százalékot. Bár 2023-ban az árnövekedés üteme mérséklődött, de az energiaárak továbbra is jelentősen meghaladták a korábbi évek szintjét. Mindez jelentős nyomást helyez a vendéglátó vállalkozások működésére, mivel az energiafelhasználás a konyhai technológiák, a hűtés, a fűtés és a légtechnikai rendszerek révén meghatározó költségelemet jelent.

Az élelmiszer-, bér- és energiaköltségek egyidejű emelkedése jelentős költségsokkot okozott a vendéglátó vállalkozások számára. Mindez arra utal, hogy a vendéglátásban megfigyelhető áremelkedés jelentős része költségoldali kényszerekből fakadt. Ennek következtében az árak növekedése inkább a megnövekedett inputköltségek részleges vagy teljes áthárításaként értelmezhető, semmint a kereslet tartós és számottevő erősödésének jeleként.

Az ágazatban működő cégek adatai alapján is jól érzékelhető a szektor válság utáni kilábalási pályája és a jelenlegi működési környezet jövedelmezőségi problémái.

Különösen a kisebb, alacsony tőkeerejű vállalkozások sérülékenyek. A szektorban hagyományosan magas a kisvállalkozások aránya, amelyek kitettebbek a piaci sokkoknak. Az említett költségoldali nyomás az utóbbi években tartósnak bizonyult, ami a jövedelmezőség ingadozásában és romló pályán is visszaköszönt. A vendéglátóhelyek ezt részben áremelésekkel igyekeztek kompenzálni, azonban ez csak korlátozott mértékben tudta ellensúlyozni a növekvő költségeket, és egyben hozzájárult a kereslet visszafogottságához is, spirális lejtmenetet okozva.