Miközben továbbra is pezseg a hazai ingatlanpiac, a potenciális vásárlók számos esetben fogalmazzák meg fenntartásaikat  újépítésű lakások vásárlásával kapcsolatban - állapítja meg az Ynsight Research kutatása, amelyet  a 13. kerületi DANUBIO ingatlanberuházás fejlesztőinek megbízásából végeztek az újépítésű lakásvásárlással kapcsolatos, az elmúlt két évben megjelent közösségi média tartalmakról. Az elemzés rávilágított, hogy a pozitív visszajelzések elsősorban az ilyen ingatlanok tulajdonosaitól származnak, míg a vizsgált 36 ezer bejegyzés közel 70 százaléka negatívan ítélkezik az újépítésű otthonokról.

A negatív hozzáállás a még ingatlant keresők, kivitelezők felé érzett bizalmatlansága és a lakásvásárlást érintő szabályozások értelmezési nehézségei miatt alakul ki. “Arra voltunk kíváncsiak, hogyan gondolkodnak a mai újépítésű lakások vásárlói. Azt látjuk, hogy a fogyasztói kommentek nagy részében még tükröződik az építőipari vállalatokkal szemben kialakult bizalmatlanság és előítélet” - mondta el a szokványostól eltérő fejlesztési szemlélet mellett érvelve Somfalvi Péter a DANUBIO projekt fejlesztője.

Dunai panoráma - Kép: DANUBIO

Kettősség jellemzi az újépítésű lakások megítélését Magyarországon: míg a friss lakástulajdonosok közösségi médiában szívesebben hangsúlyozzák döntésük megalapozottságát és az újépítésű lakások használati előnyeit, a beszélgetések hangvétele összességében mégis negatív. A negatív viszonyulás mögött komplex társadalmi és médiahasználati jelenségek húzódnak meg. Az online tér nyújtotta személytelenség kedvez a negatív vélemények, félinformációk, tévhitek terjedésének, amelyek erősítik a magyar társadalomban jelen lévő bizalmatlanságot. Az újépítésű lakások megítélése a már személyes tapasztalattal is rendelkező ingatlantulajdonosok körében sokkal pozitívabb, ugyanakkor a diskurzusban aktív felhasználók többnyire még lakásvásárlás előtt állnak. A csoportban kialakuló negatív percepció elsősorban a hitelopciók, különösen a CSOK 10+10 feltételeinek változásaiból és értelmezési nehézségeiből, valamint a kivitelezők marketing és PR tevékenységével, szándékával, szakértelmével kapcsolatos kételyekből táplálkozik.

A legtöbb komment az anyagi vonatkozású témák, mint például a lakásvásárlást érintő szabályozások (pl. áfacsökkentés, CSOK) és változásainak megítéléséről született. A trendelemzés kimutatta, hogy a bejegyzések volumene drasztikusan nőtt 2016-ban, miután bővült a családi otthonteremtési kedvezmény jogosultjainak köre és a támogatás mértéke, 2017-ben pedig a közműcsatlakozások ingyenessé válása hozott fellendülést a diskurzusban. A laikusok számára nehezen értelmezhető szabályok a köztes időszakokban is intenzív vásárlói vitát váltottak ki. Míg a döntéseknél fontos motivációs tényezőként jelenik meg a fenntarthatóság, az újépítésűek alacsonyabb rezsije, a jövőbeni megtérülés és a hosszú távú nyereség is, addig a jelenlegi magas árak és a piac kiszámíthatatlansága miatti frusztráció következtében óvatosság jellemzi a fogyasztókat, amely gátolja a vásárlást. A felhasználók azon csoportja, akik befektetésként tekintenek az újépítésűekre ugyanakkor egyértelműen a megtérülés mellett érvelnek.

A potenciális vásárlók csoportjaikban laikus ingatlanpiaci elemzéseket készítenek. A fogyasztók helyszín, infrastruktúra, méret, elrendezés alapján elemzik a különböző lakások árait.  Az objektív tényezők mellett fontos szerepet játszanak az árak jogosságáról alkotott szubjektív vélekedések, amelyek felléphetnek gátló tényezőként. Vásárlásra motiválja őket azonban az újépítésűek nyújtotta rendezettség és biztonság. Az ezekhez kapcsolódó kényelem és nyugalom iránti vágyakozás megjelenik az újépítésű ingatlanok melletti érvelésben, csakúgy mint a modern, városias életstílus. Sokak számára a praktikus szempontok kerülnek előtérbe, közülük is a legfontosabb az energiatakarékosság és a fenntarthatóság. Ezek a kiemelt tényezők nemcsak segítik a lakókat a spórolásban, hanem progresszív életvitelüknek is szimbóluma.

Kiemelkedően fontos témája volt az diskurzusnak a lakáshitelek kettős megítélése. Kommentekben, fórumokon, online csoportokban, közösségi oldalakon a hitel egyfelől elkerülhetetlen rosszként, félelemforrásként jelenik meg, ami az eladósodás következtében megnehezíti és fenyegeti a fogyasztók jövőjét.