Duna-stratégia: Nem csak belekezdenek
Csak ökológiai megoldásban gondolkodunk - érvelt a hajózhatóság javításának lehetőségéről az EU Duna-régió-stratégia kormánybiztosa, Barsiné Pataky Etelka. A folyó nevét viselő nagyléptékű program Magyarország számára éppen az elkövetkezőkben jelent komoly kihívást, ugyanis az Európai Unió elnöki tisztségének fél esztendeje alatt hazánk egyik fontos teendője lesz a stratégia végső formába öntése, a feladatok tagországok közötti felosztása.
Az Európai Bizottság elnöke, Manuel Barroso még november elején, Bukarestben a nyolc uniós és hat nem uniós ország vezetőinek Duna-csúcsértekezletén nem véletlenül nevezte politikai újításnak a Duna-stratégiát. A közleményből nem derült ki, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatokat alakító, felölelő programra vagy annak a brüsszeli büdzsét nem terhelő jellegére utalt az elnök, mindenesetre ez utóbbi is tekinthető újításnak. Ezért is kérdeztük meg a magyar kormánybiztostól: a számos projektet is feltételező Duna-stratégia cselekvési tervének végső verzióját 2011-ben elfogadhatja az EU, de vajon mit is takar az, hogy nem lehet majd felülírni az európai politikát?
Barsiné Pataky Etelka szerint a Duna-stratégiának egyebek között az a lényege, hogy ha a benne szereplő projektek valamelyikének zöld jelzést adnak, akkor a tizennégy ország egyúttal makroregionális döntést is hoz arról, hogy meghatározott időn - öt-tíz éven - belül, egymással koordinálva meg is valósítja a kijelölt programot. A megtervezett projektek nyomán a régió tőkevonzó képessége jelentősen megnő. Ha tehát a Duna-stratégia országai összehangoltan megvalósítanak például egy energiakorridort vagy egy észak-déli közlekedési útvonalat, akkor a térség potenciálja lényegesen nagyobb lesz. Nem új politikák, szabályozások, források jelennek meg tehát, hanem a meglévőket koordinálják lényegesen jobban, hatékonyabban.
Arra a kérdésre, hogy vajon a kormányzati szintek alatt - azaz közlekedésről, hajózásról, turizmusról, a modern idők kofahajóinak indításáról - is koordinálnak-e folyamatokat az EU Duna-régió stratégái, Barsiné Pataky Etelkától igenlő választ kaptunk.
Makroregionális potenciál
Az üzleti kör bevonása, érdekeltségének „feltérképezése" két szakaszban történik. A bizottság 2009-ben nyílt konzultációt indított el, bevonva mind a makroregionális potenciállal rendelkező cégeket, mind a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy megismerhessék a versenyszféra javaslatait. Az információkat 2010 nyarán összesítették, s 2010. december elején, a Duna Bizottság elé tárt akciótervben már szerepeltek is azok a projektjavaslatok, amelyek például gazdasági kamaráktól, nem uniós kormányközi gazdasági szervezetektől érkeztek. A kormánybiztos a következő szakasznak azt tartja, hogy 2011-ben, a magyar elnökség ideje alatt Duna-régió már elfogadott makroregionális stratégiája alapján kijelölhetők lesznek a prioritások és hozzájuk a koordináló országok, innentől kezdve pedig már konkrét teendőkké válhatnak az üzleti szféra által megfogalmazott indítványok is.
Az azonban tévedés, hogy a legtöbb hagyományos uniós pályázat mintájára működnének a Duna-régió stratégiájának akciói. Noha számítanak a magángazdaságok befektetési potenciáljára, a vállalkozások maguk fogják megkeresni a szükséges forrásokat. A Duna-stratégia tehát keret, melyhez a hazai lehetőségek összecsenghetnek a Széchenyi-terv prioritásaival.
Még túl korai lenne bármilyen konkrét tervet „nevesíteni". Bár tizenegy úgynevezett cselekvési területet felvázoltak a stratégia kimunkálói, az egyeztetések folyamatát csak a következő év első felében lehet felgyorsítani. A makroregionális programok olyan kategóriákat is felölelnek, mint amilyen a kkv-k regionális piacra jutási lehetőségeinek javítása, a megújuló energiaforrások hasznosításának előmozdítása, azaz e célok fellelhetők más uniós és nemzeti projektekben is.
Emellett a folyónak is javára lesz a tizennégy ország hosszú távú együttműködése, és kidolgoznak programokat az áradások, aszályok mérséklésére, a hajózás feltételeinek javítására is. A kormánybiztos azonban leszögezte, hogy a Duna hajózhatóságának kérdése nem áll Magyarország prioritási listájának az elején. Készülnek bizonyos tervek, ám ökológiai módszereket alkalmazva igyekszünk jobb minőségűvé tenni a vízi közlekedést. Barsiné Pataky Etelka szerint 2011 novemberére születnek meg ezek a szakmai dokumentumok.
- mobilitás - intermodalitás,
- közös energiahálózat - megújuló energiák;
- kultúra - turizmus - emberek közötti kapcsolatok erősítése;
- vízminőség - vízhasználat; természeti és egyéb katasztrófák kivédése;
- a biodiverzitás - a levegő, a talaj védelme;
- posztindusztriális gazdaság - információs technológiák - kutatás-fejlesztés;
- vállalkozók versenyképességének növelése;
- befektetés az emberekbe, a tudásba;
- intézményi együttműködések;
- biztonság.
