Az idei évre vonatkozó költségvetési törvényben a várható inflációt 3,2 százalékra becsülte a kormány. Ebből következően a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat 3,2 százalékkal emelték. A KSH most nyilvánosságra hozta az első nyolc havi fogyasztási árakról szóló jelentését. E szerint az idei áremelkedés a valóságban 4,7 százalék, a nyugdíjas fogyasztói index 4,8 százalék volt. A különbség másfél százalék, a nyugdíjasok esetében 1,6 százalék.
Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az öröm mellett azonban muszáj megjegyezni, hogy a kormánypropagandával ellentétben ezek a plusz kifizetések nem garantálják a nyugdíjak értékének megőrzését. Az időskorúak fogyasztása ugyanis eltér az átlagostól. Az ő fogyasztói kosarukban az átlagnál (4,7 százalék) nagyobb súllyal szerepel az élelmiszerek (6,2 százalék) és például a szolgáltatások (6,8 százalék) inflációja. Így egyáltalán nem véletlen, hogy minél régebben nyugdíjas valaki, annál inkább elszegényedik.
