Az idei évre vonatkozó költségvetési törvényben a várható inflációt 3,2 százalékra becsülte a kormány. Ebből következően a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat 3,2 százalékkal emelték. A KSH most nyilvánosságra hozta az első nyolc havi fogyasztási árakról szóló jelentését. E szerint az idei áremelkedés a valóságban 4,7 százalék, a nyugdíjas fogyasztói index 4,8 százalék volt. A különbség másfél százalék, a nyugdíjasok esetében 1,6 százalék.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Az öröm mellett azonban muszáj megjegyezni, hogy a kormánypropagandával ellentétben ezek a plusz kifizetések nem garantálják a nyugdíjak értékének megőrzését. Az időskorúak fogyasztása ugyanis eltér az átlagostól. Az ő fogyasztói kosarukban az átlagnál (4,7 százalék) nagyobb súllyal szerepel az élelmiszerek (6,2 százalék) és például a szolgáltatások (6,8 százalék) inflációja. Így egyáltalán nem véletlen, hogy minél régebben nyugdíjas valaki, annál inkább elszegényedik.
