Megvan a magyar infláció csúcsszáma, 25,7 százalék lett

25,4 százalékra mérséklődött az infláció februárban a januári 25,7 százalékos csúcsot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak februári csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszesitalok, az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott. Az infláció tetőzését tükrözi, hogy a maginfláció is kismértékben, 25,2 százalékra lassult. Tavaly átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásunkat.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az utóbbi hónapokban azonban meredeken csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti azon szereplők költségeit, akik napi szinten, a piacról szerzik be a működéshez szükséges energiát.

Noha a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, az árszintek azonban a korábbi évekhez képest még mindig magasak. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt tavaly az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése és a nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket, egyes tejtermékek esetében már jelentősebb árcsökkentéseket is bejelentettek. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban az extraprofitadók tervezett mérséklése is hozzájárulhat az árak stabilizálódásához. Az egyes élelmiszer termékekre bevezetett hatóságiár korlátozások májusban kockázatot jelenthetnek az inflációra, ezt azonban valamelyest ellensúlyozhatják a terményárak egyre szélesebb körű visszaesésének várható hatásai, valamint a kiskereskedők által már termékekre áthárított áremeléseinek mérséklése.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat, ami már az elmúlt hónapokban megjelent. A faárak elszállása éreztette hatását a bútorárakban is. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árai a járvány elleni korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek megugrása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 43,3 százalékkal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8 százalékos dráguláshoz képest, ami főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek. Ezen belül a sertéshús árak februárban 29,3 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 45,3 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 40,1 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 37,6 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 37,6 százalékkal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 53,7 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8 százalékos UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5 százalékos és 2,8 százalékos ESL tej ára). Az étolaj ára 3,4 százalékkal, a liszté 9,8 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 16,7 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 72,1 százalékkal, az egyéb tejtermékek 76,2 százalékkal, a vaj, vajkrémek árai 75,1 százalékkal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények árainak csökkentése még nem jelent meg a februári adatokban. A tojás ára 79,2 százalékkal, a margariné 45,3 százalékkal, a sertészsíré 81,3 százalék emelkedett. Februárban a kenyér 71,1 százalékkal, a péksütemények 51,9 százalékkal, a száraztészta  57,3 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 68,6 százalékkal drágultak, míg a burgonya árai 42,1, gyümölcsök árai pedig 29,7 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 34 százalékkal, az éttermi étkezésé 30 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,8 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 14,2 százalékkal, a szeszes italoké 25,6 százalékkal emelkedett, elsősorban a sörárak érdemi, 36,9 százalékos emelkedése miatt.  A ruházkodási termékek árai 9,5 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 12,6 százalékkal emelkedtek, ami már mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 23,9 százalékkal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 17,8 százalékkal, a konyhabútorok 19,6 százalékkal drágultak). Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt már csupán 4,8 százalékkal drágultak a használtautó árak. A háztartási energiaárak 49 százalékkal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest, amit meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás kerülhetett az átlagfogyasztás alá, így csökkenhetett a gázszámlája. A vezetékes gáz ára 78,4 százalékkal, az áram 27,6 százalékkal, a palackos gáz 52 százalékkal, a tűzifa 59,5 százalékkal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 24,4 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése óta megfigyelhető árcsökkenés hatására 30,3 százalékkal emelkedtek, ami lassulás az előző hónaphoz képest, ugyanakkor a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 28,5 százalék, valamint az állateledeleké 55,5 százalék. Érdemben, 28,2-37,3 százalékkal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. 11,6 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 21,8 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 13,5 százalék volt a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 22 százalék volt, a taxi 33,2 százalék, a háztartási szolgáltatásoké 24,3 százalék, a járműjavításé 24,7 százalék, a mozijegy 16,3 százalék, a sport és múzeumi belépőké 27,1 százalék, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé pedig 27,7 százalék volt.

Véleményvezér

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo