Áprilisban bemutatkozott az első online kassza, eldőlt, hogyan is készül el az útdíjrendszer, és hogy kik és mekkorát nyernek vagy buknak a trafikokon.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Áprilisban láthattuk az első igazi online kasszát – Kép: Fotolia
Április elején jelentette be az MNB az azóta már második körét is megkezdő Növekedési Hitelprogram első fordulóját, a hónap végére pedig véglegesítették is a három pillért. Megvannak a programok, a célok és a keretek, amelyek jó eséllyel sikeressé teszik a programot – mondta Matolcsy György jegybankelnök, és hozzátette: a program elfogadása a globális pénzgazdaság jelenlegi trendjeihez igazodva történt. Az MNB célzottan mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató programja keretében a jegybank által a kereskedelmi bankok számára nulla százalék kamattal átadott 500 milliárd forintos forrást maximum 2 százalékos kamattal adhatják tovább a bankok a kkv-knak, 250 milliárdot új hitelként, 250 milliárdot pedig vállalati devizahitelek forintra váltására. Viszont mindössze három hónapot adtak erre.
Áprilisra megoldódott az új munka törvénykönyve (Mt.) távollétidíj-számítási szabályozása körüli probléma, a jövőben nem változik majd a munkabér attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap, s mennyi volt a távollét időtartama. Ugyanakkor további foltozgatást terveztek az Mt. szövegében, a kötetlen munkaidő, a szabadság elszámolása, a következő évre való átvitele, valamint a vasárnapi bérpótlék kapcsán is kérdésessé vált, hogy mennyiben lesz hátrányos a változás a munkavállalók számára.
Megjelent az első online kassza
Április végén bemutatták az első Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beköthető pénztárgépet a siófoki kereskedelmi konferencián. Benyújtotta továbbá az online kasszák forgalmazási engedély iránti kérelmét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (MKEH) a magyar Laurel Számítástechnikai Kft. A társaságok vezetői úgy nyilatkoztak, amennyiben a hatóságok határidőn belül elbírálják és kiadják a forgalmazási engedélyeket, akkor legkorábban júniusban kezdhetik meg a NAV-bekötésre alkalmas eszközök gyártását.
Kiderült, hogy hol nyílhatnak meg a dohányboltok. „A koncessziós pályázatok eredményeként 5415 dohánybolt kapott engedélyt a nyitásra, ami kissé felülmúlja a várakozásokat. Korábban ötezernél húzták meg a lélektani határt, hogy a rendszer működőképes-e” – mondta Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója akkor. Tavaszra már az is látszott, nem lesz sikersztori a trafiktörvény.
Száz fasírtból öt nyerít
Száz húskészítményből ötben találtak lóhúst a Magyarországon végzett uniós vizsgálatban. A franciák még rosszabbul jártak: ott minden tizedik készítményből kimutatható volt a lóhús. A vizsgálatokat azután rendelte el az Európai Bizottság, hogy több tagállamban kiderült, lóhúst adtak el marhaként. Az esetek felgöngyölítésekor a hosszú beszállítói láncok miatt sokszor nehéz volt megállapítani, pontosan ki is címkézte át a húst.
A korábban dohánytermékeket árusító kiskereskedelmi egységek biztosra vehették a bevételcsökkenést, a dohány-nagykereskedők pedig több ezer kockázatos vevőt. A frissen alakult „Trafikkárosultak” civil szerveződés vezetője szerint több ezren kerülnek utcára a régiek közül. Szakértők a feketepiac növekedését is prognosztizálták ezen a területen. Bár az új trafikosoknak is kockázatosnak tűnt az indulás, már bővebb termékkörrel számolhattak az eredetileg tervezettnél. A hónap végére pedig az is eldőlt, nagyobbat szakíthatnak a vártnál a koncessziók nyertesei, Lázár János ugyanis már 12 százalékos árrés bevezetését lengette meg a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosításával kapcsolatban.
Áfa: egy sima, egy fordított
Ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolja a sertéságazatban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a fordított áfa brüsszeli vétója után. Az új adókulcs bevezetése növeli a hazai sertéstermelők versenyképességét, a húsüzemek többsége ma azért vásárol külföldön félsertést, mert nem kell megfinanszírozni a 27 százalékos áfát.
Megkötötték az e-útdíj szerződést is (miután a kormány közölte, hogy nem kell ehhez közbeszerzés). Az i-Cell és az ARH társaságból álló, kizárólag magyar tulajdonú konzorcium kapott lehetőséget az ország 6318 kilométernyi közútját lefedő hálózat kiépítésére. A kivitelezők vállalták, hogy július 1-jéig leszállítják az új rendszert.
Varga Mihály március elején, nem sokkal nemzetgazdasági miniszterré történt kinevezése előtt azt mondta: nem lát olyan veszélyeket, amelyek miatt kiigazító csomagra vagy a költségvetés módosítására lenne szükség. Ezt a véleményét erősítette meg áprilisban is. (Májusra viszont már másképp gondolta…) Látott azért kockázatokat, de intézkedéseket nem gondolt szükségesnek ezzel kapcsolatban. A pénztárgépek és az adóhatóság elektronikus összekötése, valamint az e-útdíj bevezetése késlekedésének hatása Varga szerint nem rejt nagyobb rizikót, a második félévtől mindkettő beindul, és a pénztárgépcsere gazdaságfehérítő hatása nagyobb lesz a vártnál.
Egyéni számla lesz, a nyugdíj még kérdéses
A parlament áprilisban elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben, s ezekre kerül az év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege. Az egyéni számla a személyi adatok mellett az ez év eleje után bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatozó, az adóhatóságtól átvett adatokat tartalmazza majd. A parlament változtatott a magánnyugdíjtörvényen is. Az aktuális jogszabály azt mondta ki, hogy a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők jogosultak tagi kifizetésük jóváírására az állami nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlájukon. A módosítással az Országgyűlés a jóváírás kifejezést nyilvántartásra változtatta. E törvényi változások alapján annyi látszik, hogy a számlán pénz nem lesz (nyilvántartást, s nem számlát vezetnek majd, némi leegyszerűsítéssel), s azt is csak a 2013 eleje óta befizetett nyugdíjjárulék összegére.
