A terményárak jelentős megugrása átmenetinek bizonyult, azóta a nemzetközi árjegyzések érdemben süllyedtek, amit a FAO globális élelmiszer árindexének illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését és egyben lefelé mutató kockázatot is jelent, mivel amennyiben az idei évben éves átlagban nem változnának az élelmiszerárak a tavalyi árakhoz képest, az fél százalékponttal mérsékelné a várt infláció ütemét. Ezt a folyamatot segíti, hogy több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben csökkentették azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget.
Az inflációs kosáron belül 30 százalékos súlyt kitevő élelmiszerárak 3,6 százalékkal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye. Az infláción belül 8 százalékos súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 8,1 százalékkal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4 százalékos súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 6,2 százalékkal nőttek, míg a 8 százalékos súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 1,4 százalékkal csökkentek. Az 5 százalékos súllyal szereplő háztartási energiaár 11,3 százalékkal csökkent, a 19 százalékos súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont árkategória 0,7 százalékkal csökkent, míg 26 százalékos súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése az idei évet is 10,4 százalékos szinttel kezdte.
