Részletek
Az új inflációs adatok megerősítik a várakozásokat a tovább zajló erős dezinflációs folyamatokról és lehetővé teszi a jegybank számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását – a visszatekintő reálkamat így már meghaladja a kiugróan magas 6 százalékos szintet, ami érdemben csökkenthető -, bár a vártnál kedvezőbb és célsávon belül inflációs kép miatt felerősödhetnek a nagyobb léptékű kamatcsökkentési várakozások, ami kismértékben negatív kockázatot jelent a forintárfolyamra nézve. Ezen túlmenően a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés az eddig látott gyors inflációcsökkenés után, mivel a valamivel 3 százalék alatti jegybanki inflációs cél és árstabilitás elérése legkorábban 2025-ben várható és az éves átlagos infláció még ekkor is kismértékben a cél felett lehet.
Jelenleg felfelé mutató inflációs kockázatként megnevezhető a feszes munkaerőpiac és a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok – és az általa feljebb tolódó teljes bérskála – amelyek érdemi támaszt fognak jelenti a keresletnek a reálbéremelkedésen keresztül, valamint a vállalatok a továbbra is erőteljesen növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban. Amennyiben látványosan kétszámjegyű mérték felett lesz az idei átlagos béremelkedés üteme az jelenthet felfelé mutató kockázatot, de ha valamivel 10 százalék felett megáll ez az mérték akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni. Ezen felül a szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett további kőolaj kitermeléscsökkentés, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus olajellátást is érintő további eszkalálódása.
