Az egy kontármunkára jutó átlagos kár 688 345 forintra esett, ami a 2021 óta mért legalacsonyabb érték. Az átlagos kár 2021-ben 753 ezer, 2022-ben 738 ezer forint volt, majd 2023 és 2025 között tartósan 800 ezer forint fölé emelkedett, tavaly pedig 842 137 forinton tetőzött. Innen következett be az idei, több mint 153 ezer forintos visszaesés.
A kárösszeg csökkenése azonban nem járt együtt a kontármunka gyakoriságának mérséklődésével: az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, szemben a 2025-ös 14,54 százalékkal. Vagyis a probléma gyakorisága lényegében változatlan maradt, miközben az okozott átlagos anyagi veszteség jelentősen csökkent.
„A csökkenésnek több oka is lehet. Az elmúlt év visszafogottabb kereslete miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, és több lett a kisebb munka. Ha kisebb értékű munkákat rendelnek meg, egy hibás kivitelezésből származó kár is kisebb lehet. Közben azonban egy kedvező folyamatot is látunk: a megrendelők tudatosabbá váltak. Több információt gyűjtenek, megnézik a szakemberek korábbi munkáit, összehasonlítják az árakat és a műszaki megoldásokat. Minél felkészültebb a megrendelő, annál nagyobb eséllyel ismeri fel időben a kockázatokat. Ezért a kárösszeg csökkenése biztató, de önmagában még nem jelenti azt, hogy kevesebb lenne a kontármunka” – mondta Markovich Béla.
A kontármunka ráadásul nem szűk réteg problémája. A felnőtt lakosság 38 százaléka számolt be arról, hogy élete során már szenvedett anyagi kárt kontármunka miatt. Ez enyhe csökkenés a 2025-ben mért 40 százalékhoz képest, de továbbra is azt jelenti, hogy tízből közel négy magyar felnőttnek van személyes tapasztalata kontárkárral.
