Európa jelentős versenyelőnyökkel büszkélkedhet az innováció, a kiváló minőségű feldolgozási technológiák és az akkumulátorcellák szén-dioxid-kibocsátása terén, de ahhoz, hogy felzárkózzon az ázsiai piacvezetőkhöz, a nyugati gyártóknak a költséghatékony tömeggyártás elérésén kell dolgozniuk, amihez széles körű kutatásokat kell végezniük és szorosan együtt kell működniük, többek között az ázsiai szereplőkkel.

„Az akkumulátorcellák piacán 2024-ben jelentősen megnőtt a volatilitás” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. „Ennek fő oka a kereslet körüli bizonytalanság: az eladott elektromos autók száma a vártnál lassabban növekszik, és bizonytalan, hogyan alakul a szabályozási helyzet mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban. Ez nemcsak a gyártók számára nehezíti a tervezést, de számunkra is összetettebé teszi a fejlődés ütemének előrejelzését.”

A tanulmány szerzői ezért három forgatókönyvet modelleztek a kereslet alakulására vonatkozóan. A piaci szemléletű forgatókönyvben, amely az autóipari OEM-ek által bejelentett célokon alapul, és gyors előrehaladást feltételez a villamosításban, az akkumulátorok iránti kereslet 2030-ra 4,6 terawattóra (TWh) kapacitásúra nő – ami 0,3 TWh-val kevesebb, mint a tavalyi „Battery Monitor” előrejelzése –, és 2040-re 8,8 TWh-ra emelkedik. Az alapforgatókönyv szerint – figyelembe véve az EU és az USA kibocsátási célkitűzéseinek teljesülését az elektromos járművek értékesítésének rövid távú visszaesése ellenére – a kereslet 2030-ban 4,3 TWh, 2040-ben pedig 8,6 TWh lesz. A kedvezőtlen forgatókönyv szerint, amely a szabályozás jelentős késedelmét feltételezi, beleértve a belső égésű motorok Gyártására vonatkozó uniós tilalom csúszását, a kereslet 2030-ban 4,0 TWh-t, 2040-ben pedig 8,1 TWh-t fog kitenni.