Ráadásul Magyarország kezdi elveszíteni kezdeti versenyelőnyét Csehországgal, Lengyelországgal vagy akár már Szlovákiával szemben is a távoli országból érkező vendégmunkásokért folytatott harcban az etikátlan gyakorlatok, és a néhol túl szigorú törvényi szabályozások miatt.

A következő években az etikus toborzáson lesz a hangsúly

A helyzetre az alapvető szemléletváltás jelenthet megoldást, és az, ha a cégek valóban elkötelezik magukat az etikus toborzás mellett – erre egyébként várhatóan egy hazánkra is kiterjesztett Európai Uniós direktíva is motiválja majd őket. Mit jelent ez pontosan? Az első szempont továbbra is, hogy csak abban az esetben nyúljon egy ország munkaerőpiaca vendégmunkásokhoz, ha a munkaerőigények mennyiségi vagy minőségi kielégítése a saját munkaerőpiacról már nem megoldható, a második a költségmentesség, vagyis annak biztosítása, hogy senkinek nem kell fizetnie a munkalehetőségért, a harmadik pedig a vendégmunkaerő minden részletre kiterjedő, átlátható és megbízható tájékoztatása. Emellett rendkívül fontos, hogy létezzen egy jól működő, biztonságot nyújtó panasztételi mechanizmus, vagyis, ha bármilyen etikátlan vagy jogsértő gyakorlat tapasztalható a munkáltató részéről, akkor legyen lehetőség annak kivizsgálására, kezelésére, esetleg szankcionálására.

„Ebből látszik is, milyen nagy a cégek egyéni felelősségi köre ebben, de sokat tehetnek az etikus toborzásért és foglalkoztatásért akkor, ha nyíltan kommunikálnak a vendégmunkásokkal, illetve komoly elvárásokat támasztanak ezzel kapcsolatban a munkaerő-közvetítők / toborzócégek felé. Az ide érkező külföldiek valós időben adnak visszajelzést itteni tapasztalataikról az anyaországba a rossz hírek pedig az ország imázsának is ártanak" – hangsúlyozta Bagaméri Dániel, az ENSZ Migrációs Szervezetének (IOM) magyarországi képviseletvezetője a téma kapcsán.