Az inflációs fordulat 2023 első negyedévében bekövetkezik, viszont az lassú, és elhúzódó lehet. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. Az uniós gazdaságokban az infláció kétharmadát az energia- és élelmiszerárak okozzák, ez felfelé mutató kockázat.
Októberben 60 százalék volt ez a hatás a mutatóban, döntően az élelmiszerár-emelkedés okozta az infláció emelkedését. Ez a hatás megmarad a következő hónapokban. A részleteket a decemberi Inflációs Jelentés tartalmazza majd közlése szerint.
Rámutatott: egyre több országban lassult az infláció, októberben a világ országainak közel felében regisztráltak lassulást vagy megállást. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kitért arra, hogy javult a kockázatvállalási hajlandóság a világban, ugyanakkor a háborús fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak a régióban.
A magyar gazdaságban a belső kereslet lassulását jelzik az adataik, az ipari termelés mégis bővült szeptemberben, ezek együtt a folyó fizetési mérleg javulását vetítik előre. A növekedésben az export kedvező képet mutat, az ipari termelés is, a folyó fizetési mérleg hiánya már túl van a mélyponton - mondta.