Az utóbbi években az állam szerepe átértékelődött, hiszen változott a mozgatórugó: a miközben a lakosság olcsó és átlátható államot akar, addig a fejlődő technológiának köszönhetően a közigazgatás egyre drágább, kiterjedtebb lett - nyitotta "A közigazgatás átalakítása - A modern állam feladatai" elnevezésű konferencián "Sokba kerül-e az állam - különösen a központi igazgatás?" című előadását Kovács Árpád egyetemi magántanár, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Szerinte ez az ellentétes hatás egy emelkedő gazdasági környezetben is nehéz feladatot jelentene, míg a jelenlegi gazdasági válságban szinte megoldhatatlant. Egy előnye azonban mégis van, ugyanis ennek köszönhetően egyre inkább előtérbe kerülnek az innovatív megoldások.
A modernizáció nem feltétlenül pénzelnyelés, hiszen ennek köszönhetően akár középtávon is olcsóbbá válhat a közigazgatás - hangsúlyozta a szakember. Ennek átalakítására az 1990-es évek elejétől már számos határozat született, ám ezek csak kis léptékűek voltak, így nem meglepő módon csak részeredményeket sikerült elérni. A változás mára viszont gyorsulhat, hiszen az uniós pénzek is segítenek: az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretén belül sok-sok milliárd forint áll rendelkezésre.
2006 előtt nem volt érdemi lépés az ügyben, hiányoztak az ágazati stratégiák, így nem volt meg a szükséges harmónia, ahogy a meghatározott fejlesztési irányok sem - emelte ki Kovács Árpád. További gond volt, hogy az állam nem adott pénzt az intézkedésekhez, elmaradtak a hatásvizsgálatok, nem volt egyszerűsítés az ügyintézésben, illetve a felelőségi rendszer is folyamatosan változott, nem lehetett tudni, hogy az adott feladatért éppen ki - melyik minisztérium, hatóság - a felelős.
Az ÁSZ javaslatai szerint éppen ezért többek közt jobban össze kellene hangolni az előkészítő munkálatokat, több monitoring tevékenységet kellene végezni, átláthatóbbá kellene tenni a rendszert, illetve nem csak a részterületre, hanem komplex, az egész területet érintő megoldásokat kell találni - hangsúlyozta a szakember.
Közösen kell az új irányt megtalálni
A jelenlegi válságban a magyarországi helyzeten sokat segítene, ha tudásalapú gazdaságunk lenne, ám ennek kiépítése igen lassan halad, egyelőre óriási a lemaradásunk Európához képest - közölte "A közigazgatás feladatai a versenyképes tudásgazdaság kiépítésében" című előadásában Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének főigazgatója. Ezt az állítást statisztikai adatokkal is alátámasztotta: amíg a kkv-k innovációja az EU-n belül 21,6 százalékos, addig itthon mindössze 9,3 százalék. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon hiányzik a segítő környezet, tehát például a korai kockázati befektetés - hangsúlyozta a kutató.
A statisztikák egy korábbi büszkeségünket is romba döntötték, hiszen szellemi tőke terén a szabadalmaknál is óriási a lemaradásunk: az ötödét, tizedét érjük csak el az unióban tapasztalható átlagnak - közölte Pulay Gyula. Ezen akár kormányzati beavatkozással is lehetne javítani, ám az állam igen keveset költ K+F-re (kutatás+fejlesztés). Szerinte azok tudnak igazán sikeresek lenni, akik folyamatosan tanulnak és nem hierarchikus rendszerben működnek. Hálózatokba kell szerveződni, olyanokba, amelyekben az államnak is komoly szerepet kell vállalnia - emelte ki a főigazgató.
Amennyiben sikeres lenne a tudásközpontú stratégia, akkor úgy lehetne bevétel növekedést elérni, hogy közben csökkenést tapasztalunk a kiadási oldalon - mondta Pulay Gyula, hozzátéve, hogy az igazán eredményes cégek ma már nem terméket, hanem megoldást árulnak. Ehhez szükség van egy szemléletváltásra és a más gondolkodású emberek összekapcsolására: egy gyerekeknek szóló gyógyszer kifejlesztésénél például ugyanúgy meg kell hallgatni a gyártót, az orvost és a szülőt is.
