Az Európai Unió közös statisztikai hivatala, az Eurostat erről tett közzé adatokat. Mint írták, 2024-ben a tagállamokban a születéskor várható élettartam átlagosan 81,5 év volt, ami 0,1 évvel magasabb, mint 2023-ban. A mutató 2020-ban (80,4 év) és 2021-ben (80,1 év) csökkent a pandémia miatt, azóta azonban ismét emelkedésnek indult, és túllépte a 2019-es, azaz még a járvány előtt tapasztalt 81,3 éves szintet. 2024-ben a nők születéskor várható élettartama az EU-ban 84,1 év volt (0,1 évvel több, mint 2023-ban), míg a férfiaké 78,9 év (+0,2 év). Ez azt jelenti, hogy a nők várhatóan 5,2 évvel élnek tovább, mint a férfiak – derült ki a közlésből.

Mi a helyzet Magyarországon?

Ha a várható élettartamról van szó, muszáj beszélni a hazai helyzetről is, ugyanis az országon belül is szembetűnők a különbségek. A hét ábrájában ezúttal a magyarországi régiók közti eltéréseket mutatjuk be, 20 évre visszamenőleg:

A 2004 és 2024 közötti adatok alapján Magyarország minden régiójában nőtt a várható élettartam, országos szinten átlagosan 76,8 évig élt a lakosság, ez 5,2 százalékos emelkedést jelentett 2004 és 2024 közt. A javulás mértéke azonban nem volt egyforma, és a területi különbségek továbbra is jól láthatók. A legmagasabb értékek mindhárom vizsgált évben Közép-Magyarországon, illetve Budapesten voltak, míg az észak-magyarországi és alföldi régiók tartósan az országos átlag alatt maradtak.

Az adatokból az is látszik, hogy a várható élettartam növekedése 2004 és 2014 között gyorsabb volt, mint 2014 és 2024 között. A legtöbb régióban az első tíz évben nagyobb javulás történt, míg az utóbbi évtizedben a növekedés üteme mérséklődött, ami arra utalhat, hogy a korábbi egészségügyi és életmódbeli javulások hatása kifulladóban van.