A külügyi szakpolitikus csütörtökön a brit külügyminisztérium, a külkereskedelmi minisztérium, valamint a Brit Iparszövetség (CBI) és az Institute of Directors (IoD) vállalatvezetői szövetség illetékeseivel tárgyalt. Megbeszélései után, csütörtök este magyar újságíróknak kijelentette: Európának nem megbüntetnie kell Nagy-Britanniát, hanem olyan környezetet kell teremtenie, amelyben a tagországok maradni akarnak, és látják az Európai Unió értékeit. Brüsszelnek tanulnia kellene abból a hibából, hogy nem volt hajlandó az európai emberek hangjára figyelni – tette hozzá. A KKM államtitkára szerint Magyarország azt szeretné, hogy a brit kilépésről szóló tárgyalási folyamat fair és átlátható legyen.
Egyelőre inkább úgy tűnik, hogy kemény lesz a britek kiválása az unióból.
Nem működne a magyarok nélkül?
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány milyen lehetőséget lát a Nagy-Britanniában élő magyarok jogainak jövőbeni biztosítására, Szabó László kijelentette: londoni tárgyalásain az üzleti szféra és a politika képviselői egyaránt azt mondták, hogy nem tudják elképzelni, miként maradhatna működőképes az ország a közép- és kelet-európai munkaerő nélkül. (Most is sokan mennének, ameddig lehet.) A brit munkanélküliség meglehetősen alacsony, és egyértelmű, hogy ha hirtelen eltűnnének a keleti EU-tagállamok munkavállalói, akkor Nagy-Britannia bajba kerülhetne. Ezt a brit fél is tudja – hangsúlyozta a KKM államtitkára.
Hozzátette: nyilvánvalóan a brit kormány is szeretné az EU-társállamokban élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését, vagyis ennek alapján elképzelhető egy kölcsönösen előnyös, pragmatikus megoldás, amely nem emel adminisztratív akadályokat e jogok érvényesítése elé.
Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy London erről a kérdésről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.
Épp bővülő kapcsolatok
Szabó László a magyar–brit gazdasági kapcsolatokról szólva csütörtöki tájékoztatóján elmondta: e kapcsolatrendszer dinamikusan bővül, Magyarországon jelenleg 800 brit vállalat hozzávetőleg 50 ezer embernek ad munkát, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2015-ben 15 százalékkal emelkedett.
Arra a kérdésre, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjából a brit EU-tagság megszűnése miatt esetlen távozni kívánó cégeknek a kormány felajánlja-e a magyarországi letelepedés lehetőségét, a KKM államtitkára azt mondta: Magyarország aktívan nem biztat brit cégeket arra, hogy elhagyják Nagy-Britanniát, de azoknak a vállalatoknak, amelyek úgy döntenek, hogy máshova települnek, Magyarország kiváló, ideális működési helyszínt tud biztosítani.
Itt olvashat részletesen arról, hogy mennyibe kerülhet a Brexit a magyar cégeknek. Ha a vámunióból is kilépnek a britek, további átalakulásra is fel kell készülni.
