Meleg János leszögezi: egy esetleges aggály vagy gyanú megfogalmazása önmagában nem minősül hamis vádnak, különösen akkor nem, ha a jelzett körülmények teljes körű vizsgálatának eredményéről nem ad tájékoztatást a cég. Az elnök a VSZ jogi álláspontját hangsúlyozva kijelentette, önmagában az a körülmény, hogy egy munkavállaló vagy szakszervezeti tisztségviselő közlekedésbiztonsági, műszaki vagy gazdálkodási kérdésekben aggályokat fogalmaz meg, nem értelmezhető automatikusan rosszhiszemű vagy jogellenes magatartásként, különösen olyan esetekben, amikor a felvetett kérdések közvetlenül érinthetik az utazóközönség biztonságát vagy jelentős közpénzek felhasználását. A VSZ elnöke felhívja a figyelmet arra is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők fokozott védelme a magyar és nemzetközi munkajog egyik alapvető garanciája. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései, továbbá a vonatkozó ILO egyezmények egyértelműen rögzítik a szervezkedési szabadság, valamint a munkavállalói érdekképviselet védelmének követelményét.

Vészjósló üzenet a munkavállalók számára az olyan munkáltatói intézkedés, amely akadályozza a szervezkedési szabadságot, mert ezzel elrettenthet mindenkit a közérdekű kérdések felvetésétől vagy a munkáltató működésével kapcsolatos aggályok megfogalmazásától.

A közlekedésbiztonság, az utazóközönség testi épsége és élete nem lehet olyan kérdés, amelyet bárki a szőnyeg alá söpörhet – szögezi le az elnök. Minden olyan ügyet, amely akár csak felveti a biztonsági, műszaki vagy gazdálkodási szabálytalanság gyanúját, teljeskörűen, átlátható módon ki kell vizsgálni, és szükség esetén a felelősséget is meg kell állapítani.