A megfeleltetésnél alapvetően két dolognak van döntő jelentősége:
- ki (lesz) a szerződő partner,
- mi lesz a szerződésük tárgya, azaz pontosan milyen áru vagy szolgáltatás nyújtásáról van szó (ennek kapcsán lehet jelentősége az ún. vámtarifaszámoknak, ill. KN-kódnak).
Bármelyik tényező önmagában kizárhatja az orosz, ill. fehérorosz partnerrel való kapcsolat jogszerű lehetőségét.
A jogi megfeleltetés során – általában külső jogi szakértő bevonásával – kerül sor a külföldi partner tulajdonosi hátterének és üzleti kapcsolatainak feltárására, ezen személyek és az uniós szankciós listák összevetésére, majd pedig azon szerződéses garanciák kialakítására és írásos rögzítésére, melyek biztosítják, hogy a hazai vállalkozás és annak menedzsmentje ne legyen felelősségre vonható az uniós szankciós jogszabályok alapján.
„Tapasztalataink szerint tovább bonyolíthatja a fentieket az, hogy a hazai vállalkozás milyen piaci szegmensben dolgozik és milyen cégcsoportba tartozik, milyen üzleti partnerhálózata van – magyarázza Dr. Németh Csaba, a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda szakértője. – Találkozunk olyan esetekkel is, ahol például az adott orosz partner az EU szankciós listáján nem szerepel, de a hasonló célból az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma által összeállított és folyamatosan frissülő (OFAC vagy SND lista) listára már felkerült. Ilyenkor (biztosítandó az USA kapcsolatok jövőbeli zavartalanságát), a hazai vállalkozásoknak akkor is meg kell gondolniuk, hogy kivel lépnek kapcsolatba, ha a külföldi partner az uniós szankciókkal nem érintett.”
