Bár az EU Oroszországgal szembeni szankciói valójában már a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása óta fennállnak, mégis, a közvélemény előtt ismert úgynevezett szankciós csomagokat az Ukrajna elleni 2022 február 22-én kezdődő orosz inváziótól szokás számolni. 2024 június végére, tehát kevesebb mint két és fél év alatt nem kevesebb mint 14 szankciós csomag született, melyekben sokszor nem egyetlen jogi rendelkezés, ill. jogi aktus szerepel, hanem egy vagy több szabálytömeg. Emellett, Oroszország egyik fontos szövetségesét, Fehéroroszországot illetően is újabb és újabb szankciókat fogadott el ezidáig az EU, melyek a háború kitörése óta tartalmilag követik az Oroszország elleni szankciók logikáját.
A változást jól szemlélteti, hogy az uniós szabályozás egyik alappillérét jelentő 833/2014/EU rendelet annak 2014-es elfogadása óta 14 oldalról jelenleg 496 oldalra bővült, ez pedig csak egyetlen jogszabály az uniós szankciós területen, melynek ismerete szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy egy magyar vállalkozás átlássa, mit is jelentenek számára jelenleg az uniós szankciók.
Márpedig a szabályok pontos ismerete amiatt is elengedhetetlen, mert az EU idén áprilisban elfogadott egy irányelvet (2024/1226), mely a fent említett uniós szankciók megsértése esetén kiszabható büntetéseket írja elő – e szabályokat jövő májusig Magyarországon is hatályba kell léptetni. A szankciók megsértése a jövőben eredményezheti például a jogsértő cég felszámolását, üzleti tevékenység gyakorlásától való eltiltását és az állami kedvezményekből, támogatásokból és közbeszerzésekből való eltiltást is. A jogsértő céggel szemben az irányelv azt is előírja a tagállamok számára, hogy pénzbírságot is alkalmazzanak, melynek összege elérheti a 40 millió eurós értéket, illetve a bűncselekmény elkövetését megelőző üzleti évben vagy a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes globális árbevétel 5 százalékát.