A hatalmas növekmény egyik oka lehetett a már említett 13. havi nyugdíj, a másik pedig az, hogy a PMÁP-ok által fizetett kamatot és a lejárt lakossági állampapírokból származó összességében 1000 milliárd forintos nagyságrendű összeget nem fektette be mindenki. Állampapírba viszonylag kevés friss pénz került, 154,3 milliárd forintnyi, ráadásul ebből alig 40 milliárd forint ment hosszú lejáratú kötvénybe. 

Ez piaci értéken számított összeg, nem névértéken, vagyis vélhetően darabszámban lényegesen több állampapírja volt a háztartásoknak március végén, mint egy negyedévvel korábban, de összességében véve kevés új pénz került állampapírokba. 2023-ban egy átlagos negyedévében például csaknem 600 milliárd forint volt a beáramlás, az idei első negyedévinek a négyszerese. 

Kamatadó, szocho? Nem számít, hozamot akarnak

Az első negyedév slágerbefektetése a befektetési alap lett, ezekbe a konstrukciókba 594,3 milliárd forint áramlott, ráadásul az alapok több mint 400 milliárd forintnyi hozamot is termeltek, ennek köszönhetően a háztartások befektetési jegyekben lévő vagyona a negyedév végén már 11 391 milliárd forintot meghaladó történelmi csúcson volt. 

A befektetési alapok pedig alapvetően nagy hátrányban vannak az állampapírokkal szemben, hiszen a hozamukat 15 százalékos kamatadó és - az ingatlanalapok kivételével - 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli. A kisbefektetők ennek ellenére inkább ezeket választották az első negyedévben az állampapír helyett, sokan vannak azonban, akik igyekeznek elkerülni a közterheket, és tartós befektetési számlán (TBSZ) tartják az értékpapírjaikat. Ezek száma is megugrott az első negyedévben, amikor 33 ezer TBSZ-t nyitottak.