A cikk a Piac & Profit magazin augusztus-szeptemberi számában jelent meg. A következő lapszám november 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Megrendelések, bevételek hiányában, szűkös tartalékok mellett könnyen megroppanhatott az addig mégoly jól prosperáló társaság is, ez a helyzet pedig a cég tulajdonosi struktúrájának kényszerű átalakulását eredményezhette. Az ilyen társaságokat pedig nemcsak belföldi, de jelen helyzetben akár külföldi befektetők is megkörnyékezhetik. Pedig a kormánynak és a magyar gazdaságnak is fontos az erős, hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalkozói szektor.
Az Orbán Viktor vezette kormány kiemelt célja ugyanis a magyar kkv-k megerősítése. És ez nem csak a nemzeti öntudat miatt lényeges: a szektor nagymértékben hozzájárul a foglalkoztatáshoz, a bruttó hazai össztermékhez, és fontos szerepe van a vidék megtartóképességében is.
Kellenek a magyar kkv-k a külföldi befektetőknek?
A kormányfő egyébként ezt az amúgy egyáltalán nem meglepő szándékát még 2014-ben deklarálta. Akkor rögzítette: az előttünk álló évek egyik feladata lesz, hogy a nagy cégek mögött felerősödjön a kis- és középvállalkozói réteg.
Sorra születtek a különféle programok, ágazati stratégiák, indultak hitelprogramok és támogatások az elmúlt években, majd a 2020 tavaszán berobbant koronavírus-járvány mindent felforgatott. Már nem a növekedés az első és legfontosabb cél, hanem a fennmaradás, a cégek életben tartása, túlélése és a munkahelyek megvédése.
Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, ez a vezérelv ösztönözte a kormányt arra is, hogy megakadályozzák a legnagyobb stratégiai cégeink külföldi kezekbe kerülését. Egyáltalán nem ördögtől való elképzelés ugyanis, hogy a járvány okozta negatív gazdasági hatások eredményeként meggyengülő társaságot külföldi befektetők vásárolják fel. Akik – érvel a kormány – jóval könnyebben építik aztán le ezeket a kapacitásaikat, amikor eljön egy újabb krach. A jobboldali országvezetés a 2008-as pénzügyi válságot szokta ezzel kapcsolatban emlegetni, amikor a befektetők hamar kiszívták a tőkéjüket a magyar piacról, egyben az itteni termelőkapacitásaikat is az új helyzethez igazították.
Miközben a nagyvállalatokban történő külföldi tulajdonszerzést állami engedélyhez kötötte a kormány, a hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalatok ugyanúgy a külföldi portyázók célkeresztjében lehetnek. Azonban még kivárnak – legalábbis ez szűrhető le végeredményként a lapunk által megkérdezett szereplők válaszaiból.
A Vállalkozók Országos Szövetségénél egyelőre nem tapasztalnak rendkívüli aktivitást a céges felvásárlások terén, ilyen információk és félelmek legalábbis még nem jutottak el hozzájuk – árulta el lapunk megkeresésére Perlusz László. A VOSZ főtitkára úgy véli, majd amikor kijönnek a céges beszámolók, mérlegek – melyek leadási határidejét a járványra való tekintettel a kormány szeptember 30-ig tolta el –, akkor lehet látni pontosan, hogy a COVID-19 okozta gazdasági problémák milyen számban vezettek kényszertörlésekhez, végelszámolásokhoz.
Hosszú időbe telik egy felvásárlási folyamat
– Mivel egy felvásárlási vagy cégeladási folyamat általában minimum négy–hat hónapot vesz igénybe, a 2020 első féléves adatok a jelenlegi körülmények között önmagukban nem mutatnak teljes képet a COVID-19 tranzakciós piacra gyakorolt hatásáról – mondta lapunk megkeresésére Nagy Ferenc, az EY Stratégia és Tranzakciós Tanácsadási területének szakértője. A cégek jövőjét befolyásoló tárgyalások egy jelentős része már a korlátozások bevezetése előtt megkezdődött. Ezek között van olyan, amelyik még folyamatban van, de természetesen vannak olyan tranzakciók is, amelyeknél a tárgyalásokat felfüggesztették.
A szakember szerint összességében kevesebb tranzakció volt Magyarországon, mint 2019 első felében. A korábbiakhoz képest fokozottabb aktivitást tehát ők sem tapasztaltak idén, de jelentős visszaesést sem. Nagy Ferenc azonban megjegyezte: a befektetők érdeklődése megnőtt jelen körülmények között a kedvező lehetőségek iránt.
– Az aukciós jellegű, versenyző eladási folyamatok jelentős részét a bizonytalan gazdasági környezet miatt elhalasztották az eladók, amellyel párhuzamosan megnőtt azoknak a vevőknek és befektetőknek az érdeklődése, akik úgy érezték, hogy a visszaeső gazdasági mutatók mellett valamelyest alacsonyabb értékelés mellett tudnak befektetni vagy akvirálni – tette hozzá.
Nem véletlen: állami figyelem a külföldi portyázókon
A Piac & Profit megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) is, ahol megerősítették: a nagyvállalati szektorhoz hasonlóan a kkv-szektorban történő felvásárlásokat is figyelemmel kísérik. Eddig a tárca sem tapasztalt nagyfokú külföldi aktivitást ezen a területen az elmúlt időszakban.
A kormány nem cselekedhet ész nélkül akkor sem, ha mégis fokozódna a külföldiek jelenléte a hazai kkv-szektorban. Az ITM arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos tiszteletben tartani az EU-s és a magyar versenyjogi szabályokat, ám emellett is arra törekszenek, hogy „elsősorban a magyar hozzáadott érték növekedjen, és amennyiben ez külföldi szereplő esetén is megvalósul – mivel olyan tudással és képességekkel rendelkezik, amelyből mi magyarok profitálhatunk –, akkor az ilyen tőkebeáramlást támogatjuk”.
Az ITM úgy véli, a magyar gazdaság hatékonyságának növekedése és a munkahelyek megerősítése szempontjából bizonyos esetekben a koncentráció növekedése előnyös is lehet. Kérdésünkre elárulták, a piaci változások nyomon követése alapján fognak dönteni arról, hogy szükséges-e a kkv-szektorban is a nagyvállalatihoz hasonló engedélyhez kötni majd a külföldi tulajdonszerzést. Ott egyébként a jelek szerint bevált az állami szigor: „A külföldi ellenséges felvásárlásokkal szembeni törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert már szándékában elbizonytalanította és megakasztotta a külföldi felvásárlási szándékkal rendelkező vállalkozásokat” – rögzítette a tárca.
A kkv-k esetében azonban elsőként arra törekszik az ITM, hogy megértsék a tulajdonosváltás okát. Mint említették, úgy tapasztalják, hogy jelentős számban vannak olyan vállalkozások, amelyeket olyan tulajdonos irányít, aki a rendszerváltás után kezdett vállalkozni, és így a következő években nyugdíjas korba lép, ezért a vállalkozás eladásán, továbbörökítésén gondolkozik. A tárca célja az lesz elsősorban, hogy az évek, évtizedek alatt felhalmozódott összerendezett tudás, eszközállomány és a munkahelyek ne menjenek veszendőbe, hanem épülhessenek tovább.
