A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó egész területén, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható.
A lépés felháborodást keltett a helyi szerbek körében, és Belgrád is reagált, mivel a hozzáférhető adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban. Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, az a pénzváltás során veszteséget jelentene nekik.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán leszögezte, hogy Koszovóban az euró a hivatalos fizetőeszköz, nem akarják bevezetni az albán leket, vagy az évek óta emlegetett koszovói pénznemet, a dardant. Mint mondta, kizárólag az Európai Unió által is használt pénznem használatára kérik a Koszovóban élőket.
Az észak-koszovói, többségében szerbek lakta településeken viszont mindig is a szerb dinár volt a fő fizetőeszköz. Akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998-1999-es koszovói háború, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, míg az ország többi részén előbb a német márka, majd az euró vált a hivatalos pénznemmé.
A miniszterelnök egy nappal korábbi határozott kijelentése ellenére, Pristina csütörtökön közölte, hogy az észak-koszovói szerbek még rövid ideig használhatják a dinárt, addig, ameddig nem sikerül mindenkinek euró alapú számlát nyitnia.