A tartós munkanélküliség nagyobb társadalmi kárt okoz, mint a nem versenyképes foglalkoztatás. A tartósan munka nélkül lévők többségét viszont a versenyszféra nem alkalmazza, őket csak az állami szektorokban, illetve a feketegazdaságban lehet elhelyezni. Ezt a problémát azonban a liberális gazdaságpolitika képtelen kezelni, mert számára csak a normatív terheket elviselő gazdaság létezik, ami állami és fekete, azt kiküszöbölendőnek tartja - összegzi napjaink egy komoly problémáját Kopátsy Sándor.

Szükségszerű feketegazdaság?

- Sok olyan társadalmi igény és feladat van, amit a súlyos adókkal terhelt vállalati szektor nem képes megoldani - mondja a neves közgazdász. - Ezeket csak a rokon, barát, ismerős, ráérő nyugdíjas végezheti el a megrendelő számára elviselhető áron, a normatív terheket viselő szektorokat nem képesek megfizetni. Irreális elvárás, hogy a kisemberek családi házaiban indokolttá váló kisebb karbantartási feladatot, a kisgépek javítását csakis a súlyos adókat megfizető vállalkozásokkal végeztessék. Elég volna tudomásul venni, hogy a feketegazdaság a felzárkózással küzdő társadalmakban mindenütt jelentős, Európában pedig nyugatról keletre és északról délre egyre nagyobb. Márpedig, ami ennyire jellemző, annak objektív társadalmi oka van.

Kopátsy Sándor szerint a mai gazdaság legnagyobb problémáit a piac nem tudja megoldani, például a távol-keleti olcsó munkaerővel versenyezni globalizációs alapon nem lehet.

- A fél évnél rövidebb munkanélküliséget pozitívnak tartom - mondja -, fél és egy év között semlegesnek. Ám az egy éven túli nemcsak rettenetesen drága, hanem hosszabb távon is óriási költségeket okoz, rontja a közhangulatot, az erkölcsi viszonyokat, egész nemzedékeket tönkretesz. A magyar társadalom egyik legnagyobb problémája, hogy a képzetlen munkaerőt valamilyen módon foglalkoztatni kellene.

Itt van Kalifornia

Ezek a gondok meg Kopátsy Sándor szakmai előélete előhozott egy gondolatsort, egy lehetséges és hatékony megoldást, amelyet a neves közgazdász a következőképpen vázol föl:

- Magyarország egyik legjobb hagyománya a kertészkedés, ehhez a munkaerő kilencven százalékának nem kell képzettnek lennie. A Duna-Tisza közötti homok világviszonylatban is páratlan adottság. Homokon öntözni olcsó és hatékony, nem véletlen, hogy csak Kaliforniában és Izraelben van modern öntözéses gazdaság, kötött talajon kétséges az eredmény. A paksi erőmű fölös energiája bőven elég az egész Duna-Tisza közi öntözés vízemeléséhez. Az élelmiszerek egyre drágulnak. A csövön való szállítás pedig iszonyúan fejlődött az utóbbi években, ezt a gáz- és az olajipar fölfedezte, a gazdaság alig. Kaliforniában 800-1000 kilométerről hozzák a vizet, azzal öntöznek, és ezzel együtt is versenyképesek. Ha csövön visszük a vizet, akkor egyszerűbb a fölnyomás is, nincs párolgás, nem kell műtárgyakat építeni, lebetonozni a csatornákat, szárazságot áthidaló tárolókat létrehozni.

Kopátsy Sándor úgy véli, ezt a megoldást valószínűleg Brüsszelben is támogatnák, a kertészkedés szűk keresztmetszet az unióban, ráadásul nálunk a fóliázó, kertészkedő, vásárcsarnokra termelő kultúrának van gyökere, és még munkaalkalmat is teremt a legalsó harmadba tartozó munkaerő számára.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin júliusi-augusztusi számában...