Szexről is könnyebben beszélünk, mint pénzről

Szülői mintáktól is függ, mennyire spórolunk vagy költekezünk. Tudattalanul is belénk ivódik őseink "pénzügyi viselkedése", amit vagy követünk vagy éppen elrettentő példának tekintünk. Mégis sok családban szinte tabu a pénzügyi téma. Pedig célszerű a következő generációt tudatosan nevelni a pénzzel való felelősségteljes bánásmódra.

Mindannyian ismerjük, milyen az, amikor a szüleink, nagyszüleink figyelmeztető tanmeséket regéltek meggondolatlanul elköltött pénzekről és a későbbi nehéz helyzetekről, amikor de jó is lett volna, ha megvan az a pár forint. Mindannyian láttunk rokonaink körében olyanokat, akik fogukhoz verték a garast, talán túlságosan is. Hisz nem tettek mást a pénzzel, mint gyűjtötték a bankban, miközben nem élvezték az életet egy kicsit sem. Persze a másik végletre is könnyen mond bárki példát, olyan ismerőst is találunk, aki szórja a pénzt eszetlenül, sosem tud félrerakni.

A minták, amiket magunk körül, a családunkban láttunk gyerekkorunkban, azt is erőteljesen meghatározzák, hogy hogyan viszonyulunk később a pénzhez. A pénzügyi szokások ugyanis valójában éppúgy értékek által vezéreltek, mint minden más az életünkben. Az ember - nyilván a kötelezettségeken túl - arra ad ki jó érzéssel pénzt, ami megéri. De, hogy mi éri meg, az mindenkinél más és más. A nagy gazdasági világválság idején nőttek fel a szüleink vagy a nagyszüleink? A rendszerváltás után jól ment a családnak? Vagy azóta is csak a küszködés megy? Ez mind befolyásolja, milyen pénzköltési és megtakarítási szokások alakultak ki bennünk és mit adunk át ebből a gyerekeinknek. Hogy mennyit és mire költünk, mennyit és miért teszünk el és mennyit és kinek, miért adunk oda ajándék vagy adomány gyanánt, mindez nagyon sokat elmond rólunk és azokról a mintákról, amiket láttunk a pénz kezeléséről a családban vagy a család közelebbi barátainál.

Kép: Flickr

A családi hatás akkor is érvényesül, ha a pénzügyi nevelés a felmenőinknél esetleg nem volt tudatos. Ha a család soha nem utazott drága helyekre, bár alapvetően tellett volna rá, hanem megelégedett a magyar tengerrel a francia Riviéra helyett, és a szülő a döntés magyarázataként leszögezte, hogy inkább tandíjra gyűjtenek a gyerek számára, vagy éppen egyszerűen "nem pazarolnak" ilyesmire, az semmiképpen sem tűnik el nyomtalanul a gyerek fejéből.

Sok családban viszont nagyon is tudatos az efféle nevelés. Ha az indoklás része az is, hogy a megspórolt pénzből telik majd az új családi autóra, megtanulja, hogy a nagyobb befektetéseket alaposan mérlegelve, stratégiai gondolkodással kell meghozni és a nagyobb pénzösszegeket összespórolásához vezető út önfegyelemmel és lemondással van övezve. Az sem szokatlan, hogy a szülőknek bár telne bár, hogy kényeztessék a gyereket és megvegyenek neki sok mindent, de direkt nem teszik, hogy "tanulja meg a pénz értékét". Nyári munkára is ráfogják, hogy korán megérezze, milyen a munka verejtékével megszerzett pénzt birtokolni és elkölteni.

Juss magasabbra!

A szülők többsége kimondva vagy kimondatlanul azt várja el a csemetéjétől, hogy nála legalább egy fokkal magasabbra érjen el a társadalmi és/vagy vagyoni ranglétrán. Gond akkor van ebből, amikor a szüleinél már vagyonosabb második generáció gyereke beleszületik a gazdagságba, a kiegyensúlyozott, létszükségletek előteremtésén már nem erőlködő életvitelbe, és ő már nem olyan ambiciózus, nem feszíti szét a bizonyítási és feljebb jutási vágy, mint őseit, és bizony sok esetben nem is érzi annyira a pénz értékét.

Van, akire viszont a családi vagyon inkább teherként nehezedik és felnőttként erején túl költ, tartozásokat halmoz fel, hogy lépést tudjon tartani a családtagok életszínvonalával. A tehetős családokban létezik a vagyonosságnak egy "centrifugális ereje" -ahogy Ellen Miley Perry nevezte ezt A Wealth of Possibility című könyvében-, vagyis a kevésbé vagyonos családtagok is szükségét érzik, hogy valamelyest felzárkózzanak a leggazdagabb rokonhoz. Ha mással nem, hát rongyrázással. Sznobériából olyan dolgokat vásárolnak, amiket egyébként önszántukból nem vennének. Míg rá nem jönnek, hogy értelmetlen az anyagiakban versenyezni. Előfordul, hogy a harmadik generációt már az hajtja, hogy az élményeket részesíti előnyben a materiális javak helyett. Inkább élményekre költ, mint vagyontárgyakra.

Spórolunk, gyűjtünk, számolunk

 

A The New York Times-ban egy levélíró megjegyezte, hogy "sokszor könnyebb a szexről beszélni a szüleiddel, mint a pénzről". Egy magyar terapeuta azt tapasztalta praxisában, hogy a még a családi kapcsolatokon belül is nagy tabu a jövedelem. Pedig a nevelésnek fontos szerepe van abban, hogy később pénzügyi szempontból tudatos felnőttekké váljanak a csemetéink.

Ez egyáltalán nem könnyű, ugyanis a gyerekek számára sokkal fontosabb az azonnali öröm, mint a jövő - sok felnőtt számára is egyébként. A gyerekek ezen tulajdonságát bájosan és egyszerűen mutatja meg az úgynevezett marshmallow-teszt. Ennek lényege, hogy kisgyerekeknek a választás lehetőségét ajánlják fel: kapnak egy mályvacukrot, amit vagy azonnal megehetnek, vagy, ha egy ideig képesek ellenállni a kísértésnek, kapnak mellé egy másodikat is. A tesztben a többség az azonnali örömkielégítést választja. Nem tudnak várni, még akkor sem, ha azért jutalmat kapnak. Nekik csak a most létezik.

Összeszedtünk néhány ötletet, hogyan neveljük rá a gyerekeket pénzügyi tudatosságra.

1. Bevonni a gyereket a pénzügyi beszélgetése

Mielőtt elhangzana az a szó, hogy befektetés és megtakarítás, a gyerek fülének legyen ismerős fogalom a pénz és annak ténye, ahhoz, hogy az ember megvegyen valamit, munkával elő kell teremteni azt az összeget. És utána kétszer is meggondolja, hogy mire adja azt ki.

Ha az élelmiszervásárláskor a nagyáruházban a gyereket is bevonjuk abba, hogy segítsen megtalálni a legjobb árakat, az már jó kezdet. Persze ehhez nem árt megtanítani őt a számok ismeretére is. De akár az ujjainkkal is elmutogathatjuk, hogy ennek a terméknek ilyen nagy az ára, a másiknak ennyivel kisebb, cserébe ennyit vagy annyit kapunk belőle. Figyeljük meg együtt a kiszerelést, a mennyiséget. Az egyik nagyobb, a másik kisebb, ennyivel. A nagyobbnak viszont nem annyival nagyobb az ára. Tehát ez olcsóbb (pl. kilóra nézve). Melyiket vegyük hát meg?

Legyen tisztában a gyerek azzal is, hogy mi a beváltható kupon és az árengedmény. Vagy a borravaló. Hogy mikor mennyit érdemes vásárolni az adott termékből. Néhány darab alma elég ma és holnap, vagy inkább egy kilót vegyünk az egész hétre? Így az igényeket és a fogyasztás ütemezését behozhatjuk a beszélgetésbe.

Beszéljük meg, mire mennyit költünk! Persze nem az egész havi háztartáspénzt kell a kicsivel együtt átszámolni, de például tisztázzuk, hogy mennyit fizetünk a parkolóautomatánál. Mit lehet abból az összegből venni? Egy színes ceruzakészletet? Egy kiló banánt? Így az árak és a vásárlási lehetőségek összehasonlítása is elindul a fejében.

2. Fizetés az otthoni segítségért

Sok szülő jelképes összegeket ad a gyerekének, ha a kölyök segít a házimunkák elvégzésében (pl. a háziállat megetetése vagy a ruhák összehajtogatása). Ezzel korán tudatosul benne, hogy a munka értékes dolog, amiért pénzt kap az ember. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy legyen a házimunkának olyan része, amit azért kell megcsinálnia, mert tagja a családnak és neki is ki kell vennie a részét a közös tennivalókból. Fizetős munka csak azután lehet, ha már az “ingyenmunkát” elvégezte. Például levinni a szemetet a kötelessége, az edények elpakolása a szárítóról már pénzszerzési lehetőség.

3. Kamatozó megtakarítás

Van aki olyan zsebpénzfizetési rendszert honosít meg, amivel arra készteti a gyereket, hogy a megkeresett pénznek legalább 10%-át rakja el, például minden egyes megtakarított százashoz vagy ezreshez ugyanannyit rak hozzá a szülő. Ezzel lehet megismertetni a kiskorúakat a kamat lényegével és hasznosságával.

4. Spórolni vagy költeni?

Az apró összegek összerakosgatása, a gyűjtögetés is fontos tanulási folyamat. Sok-sok hétbe telik, mire vehet belőle valamit. Illetve eldöntheti, hogy valami olcsó dolgot vásárol belőle, vagy hosszabb ideig gyűjt valami fontosabb játékra, eszközre. Ha nagyon akarja a nagyobb összegű árut, bátorítani kell arra, hogy hosszabb ideig gyűjtsön és spóroljon.

Azt is a fejükbe kell plántálni, hogy ha most elköltik a pénzüket, azzal lemaradnak a hosszabb távú céljaikat illetően. Csak később lesznek képesek megvenni a vágyott játékot.

Fontos ugyanakkor, hogy a gyerek pénze a sajátja, ha eldöntötte, mire akarja költeni, azt ne kritizáljuk - főként ne avatkozzunk bele. Ha drága és szerintünk felesleges műanyag játékra gyűjt, fogadjuk el. inkább most tegye - és jöjjön rá később, hogy nem is volt olyan fontos. Ez is a tanulási folyamat része.

6. Példaképnek lenni

A fenti nevelő-rávezető lépések semmit sem érnek, ha a szülő bort iszik és vizet prédikál. Vagyis, ha elszántak vagyunk, hogy spórolásra szoktatjuk a csemeténket, mi se menjünk minden hétvégén vásárolgatni! A szülő legyen példakép, pénzügyi szokásai pedig követendő modellek. A gyerekek mindig árgus szemekkel figyelik szüleik viselkedését, vagyis nem csak az számít, amit mondunk, sőt!

Forrás: The New York Times, Huffington Post

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo