Sőt, nagyobb azok aránya, akik a hagyományos tanulás-munka-nyugdíj formula helyett nyitottak egy alternatív, többlépcsős életmódra. Ennek lényege, hogy a jelenleg várható 20 évnyi nyugdíjas időszak terhére kitoljuk az aktív időszakot, és nagyobb szüneteket iktatunk be a karrierünk során. A felmérés szerint a magyarok 39 százaléka nyitott erre a többlépcsős életmódra, míg 34 százalék a hagyományos modell mellett elkötelezett.
A nemzetközi átlag ennek épp fordítottja (35 százalék a 39 százalékkal szemben).
Stressz, szorongás és pénzügyi nehézségek
Míg rugalmasság tekintetében jól állunk, mentális jóllét terén akadnak gondok. A válaszadók közel fele (48 százalék) tapasztal magasfokú stresszt alkalmanként vagy gyakrabban. 13 százalékuk számolt be szorongásról, 5,4 százalék pedig már hiányzott a munkából kiégés vagy depresszió miatt a felmérést megelőző négy hétben.
A magas stressz-szint nem is meglepő, ha a magyarok anyagi helyzetére is vetünk egy pillantást: a felmérésben résztvevők harmada tartja küzdelmesnek a megélhetést, 18 százaléknak volt már szüksége baráti vagy családi anyagi segítségre, 59 százalék pedig úgy érzi, az elmúlt egy évben romlott pénzügyi helyzete.
Belátható kihívások
Az anyagi öngondoskodás szélesebb körű elterjedése hozzájárulhat a hosszú életre való felkészültség javításához is. A Longevity-kutatás készítői létrehoztak egy négy szegmensen – pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés, produktivitás, vitalitás és a változásokra való hajlam – alapuló mutatót is, ez a Longevity-pontszám (Longevity score). Magyarország 55-ös értékelést kapott, míg a 11 vizsgált ország átlagos osztályzata 57. A két évvel korábbi, 2021-es kutatás eredményeihez képest nincs szembetűnő változás: bár a magyar válaszadók a pénzügyi helyzetüket kissé rosszabbul ítélik meg, de bizakodásra ad okot, hogy az alkalmazkodási képességben fejlődést mutatunk.
