Költségvetés 2011: bedurvul a kormány

A kormány október 27-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a  2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón.

"Ez a költségvetés 3 százalék alatti deficitet tartalmaz, tehát először teljesíti az Európai Unióhoz való csatlakozáskor vállalt, a stabilitási és növekedési egyezményben lefektetett hiánycélt" - fogalmazott a miniszter.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés három kulcsösszefüggésre épül. Egyrészt az elmúlt 20 év  legjelentősebb adócsökkentésére, amely közel 450-500 milliárdot jelent, az egészségügyi kassza 725 milliárdos hiányának az adóbevételekből történő rendezésére, és a nyugdíjkassza jövő évi mintegy közel 900 milliárd forintos deficitjének kipótlására épít.

Matolcsy György elmondta: a tervezett jövő évi, GDP arányosan 2,8 százalékos pénzforgalmi deficit 834 milliárd  forint. Hozzátette azt is, hogy a költségvetés  GDP arányosan 0,8-0,9 százalékos pozitív elsődleges egyenleget (ami nem tartalmazza a kamatfizetést) tartalmaz, szemben a 2010. évi 0,3 százalékos pozitív egyenleggel. A kamatkiadások tervezett összege 2011-ben 1.055 milliárd forint.

3 százalékos növekedés

A miniszter által a talpra állás költségvetésének nevezett jövő évi büdzsé 3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken. Megjegyezte azt is, hogy "ez egy ambiciózus, de reális gazdasági növekedési ütem, amiben nincs benne egy újabb globális válság, amivel nem számolunk".

A költségvetés három gazdaságpolitikai célkitűzést kíván szolgálni: a munkahelyteremtést, a növekedés élénkítését, valamint a családok és a gyermekvállalás segítését - magyarázta Matolcsy György. Matolcsy György szerint a 2011-es költségvetés a családok erőteljes támogatását, az üzleti szféra levegőhöz juttatását, és a közszféra karcsúsítását tűzi ki célul.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés három kulcsösszefüggésre épül. Egyrészt az elmúlt 20 év  legjelentősebb adócsökkentésére, amely közel 450-500 milliárdot jelent, az egészségügyi kassza 725 milliárdos hiányának az adóbevételekből történő rendezésére, és a nyugdíjkassza jövő évi mintegy közel 900 milliárd forintos deficitjének kipótlására épít. A nyugdíjkassza jövő évi közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre - rögzítette Matolcsy György.

10-ből kilencen visszalépnek

A miniszter elmondta, hogy a kormány úgy számol, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekből visszatartott 360 milliárd forint, valamint a közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százalékának az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépése nyomán visszaáramló vagyonból 540 milliárd forint az államháztartási egyensúlyt javító alapba kerül.

Kérdésre válaszolva Matolcsy további részleteket ismertetett: a jelenlegi 19 magán-nyugdíjpénztárban lévő közel 2.700 milliárd forintos vagyonból megközelítőleg 2.000 milliárd forint áramlik vissza, s megközelítőleg ennyi lesz a vagyona államháztartási egyensúlyt javító alapnak. "De ezt nem szabad elherdálni, ezt államadósság csökkentésre javasoljuk fordítani... Olyan államadósság csökkentési programot fogunk javasolni, ami mindenkinek jó, és ami igen jelentősen csökkenti majd a 2012-2014 közötti évek államadósság-szolgálati terhét, azaz a kamatokat" - mondta. A miniszter azt is közölte, hogy az  állami  nyugdíjrendszerben nyilvántartott egyéni számlákon jóváírják a 14 havi visszatartott összeget, amelyet a nyugdíjba menetel idején fizetnek majd ki, például 2020-ban vagy 2030-ban.

"Bármit csinálunk a nyugdíjrendszerben, az csak akkor lesz fenntartható, ha lesz egy millióval több munkahely és lesz egymillióval több adófizető... Tehát sem a magán-nyugdíjpénztári rendszer, sem az állami nyugdíjrendszer 2040 után nem lesz fenntartható, addig nagyjából egyensúlyban van, ha az említett két feltétel nem teljesül" - fogalmazott Matolcsy György.

30 ezer tanár, ápoló és tisztviselő

A közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett. A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé - tette hozzá.

Szavazás:

Ön egyetért a kormány adóterveivel?
LMP reagált leggyorsabban: itt a 3. Fidesz-csapás
A jövő évi költségvetés szombaton bejelentett fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra. Miközben egyetértünk a kormány 3 százalékos GDP-arányos hiánycéljával, az ehhez vezető út tekintetében jelentős a szakadék a kormány és az LMP javaslatai között. - véli a párt közleményében.
A középosztályra és munkavállalókra mért első csapás a magánnyugdíjpénztári befizetések elterelése volt az állami rendszerbe. A büdzsétervezet erre rátesz egy lapáttal: ma már a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag 90%-ának erőltetett menetben történő visszaléptetése a cél az állami rendszerbe. E lépés alapjaiban ássa alá a szerződéses, jogállami viszonyokba vetett bizalmat azzal, hogy a kormány az egyéni megtakarításokra a nemzeti együttműködés jegyében rátette a kezét. A második csapást a középosztályra és a munkavállalókra az október közepén beterjesztett adótörvény-javaslatok jelentették. A magánnyugdíjpénztári einstandból ennek keretében sok százmilliárdos nagyságrendű jövedelemátrendezést valósít meg a Fidesz-KDNP az alacsony és átlagos mértékű munkajövedelemből élő társadalmi csoportok rovására.
A kedvezményezettek a társasági adókedvezményt kapó nagyvállalkozások és a legmagasabb jövedelműek. Ez nem csak aláássa a társadalmi szolidaritást, de nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez sem: ennek sokkal hatékonyabb eszköze lenne az LMP által javasolt 5 százalékpontos járulékcsökkentés.

 

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo