Míg 2023-ban az energiakrízis vezette a magyar kockázati rangsort, ez idén már csak a 8. rizikófaktornak számít, és a lista élére a természeti katasztrófák kerültek. Látunk új belépőket is a listán, így a tüzek-robbanások a 4., a piaci környezet változásait (fokozódó piaci verseny, új belépők, felvásárlások, összeolvadások) a 7. legnagyobb kockázatként élik meg a magyar vállalatok.

„A kockázatok fontos természete azonban, hogy modellezhetőek, így fedezni is jobban lehet őket, mint például a bizonytalanságot. A fedezésben a biztosító pedig megbízható partner minden esetben” – teszi hozzá a szakember.

Idén ugyanakkor meghatározó kockázatot jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Ez a rizikófaktor az öt legnagyobb kockázati tényező között jelenik meg hazánkban, mellettünk Bulgáriában, Horvátországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Írországban, Hollandiában, de Ausztráliában és Kanadában is. Ez a kockázat tavaly a 7. volt, idén két helyett lépett előre Magyaroszágon.

„Ez a tendencia egyrészt tükrözi azt, hogy van munkahely a magyar munkaerőpiacon, másrészt azt is, hogy egyes ágazatokban, szektorokban a jól képzett munkaerő bevonzása és megtartása egyre komolyabb kihívást jelent itthon és szerte a világon egyaránt” – fogalmaz Vámos Levente.

A legnagyobb regionális különbségek

A klímaváltozás Magyarországon a 9., míg a globális kockázati listán a 7. helyen áll, de olyan országokban, mint Brazília, Görögország, Olaszország, Törökország és Mexikó, a három legnagyobb üzleti kockázat között szerepel. A vállalati vagyontárgyak fizikai károsodása a gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási események miatt a fő veszélyt jelenti – ilyen téren a közüzemi, energetikai és ipari ágazatok a leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak. Emellett a jövőben várhatóan növekedni fognak a karbonsemlegességre való áttérés kockázatai, mivel a vállalatok új, nagyrészt még nem tesztelt, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba fektetnek be üzleti modelljeik átalakítása érdekében.