Hogy kinek van igaza, annak megértéséhez vissza kell kanyarodni 2022 nyarához. A koronavírus-járvány okozta ellátási problémák, az orosz–ukrán háború, az európai energiaválság, az évszázados aszály, a munkaerőhiány, a forint zuhanó árfolyama egyszerűen esélytelenné tett a kamatemelésen kívül minden más utat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa számára. Ebben a testületben pedig aztán bőven vannak elkötelezett Orbán-hívek, például Parragh László felesége, de még ő sem tudott ilyen inflációs roham mellett a kamatemelés ellen szavazni. A Monetáris Tanács döntései ez időben egyhangúak voltak. És akkor az objektív külső körülményekhez még nem tettük hozzá, a belső problémát, a korrupció elhatalmasodó csápjait. Ha tehát azt kérdezné valaki, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, az infláció, vagy a kamatemelés, a válasz egyértelmű. Az MNB csak rohant az infláció után, ahogy tudott. A Varga Mihály által az interjúban emlegetett kormányzati antiinflációs politika meg olyan volt, mint halottnak a csók. A büntetőadók, az ársapkák nem csökkentették az inflációt, ellenkezőleg növelték. A költségvetési egyensúly megborítása egy választási költségvetés kedvéért, ugyancsak nem visszafogta, hanem segítette az áremelkedéseket.

Persze erről nem illik beszélni kormányzati körökben. Orbán Viktorra és csapatára nem jellemző az önkritika képessége, inkább mindig más a hibás. Soros, Brüsszel, Gyurcsány, Matolcsy és valószínűleg bővül majd még a sor. Aztán meg csodálkozunk, hogy vajon miért süllyedt a magyar gazdaság mára az Európai Unió utolsó előtti helyére.