Hozzátette, negyedéves összehasonlításban a hús- és a tejhasznú szarvasmarha ágazatban, valamint az üvegházi zöldségtermesztésben javultak a kilátások. „Előre tekintve azonban látunk kockázatokat: az elmúlt hónapok energiaár-emelkedése mindenhová negatívan gyűrűzhet be” – mutatott rá. Komolyabb visszaesés volt látható a kukorica, a búza és a szántóföldi zöldségtermesztés esetében, és a felmérés eredményei szerint viszonylag nagyobb arányban romlott a sertés termékpálya helyeztértékelése is.
„Jól tükrözi a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, hogy a vizsgált 12 alágazat közül jelenleg hétnek kedvezőtlenebb a helyzetértékelése az összágazati átlagnál, vagyis sokkal jelentősebbé váltak az egyes termékpályák közötti különbségek” – fogalmazott Héjja Csaba.
Az ország nagy részén a veszteségminimalizálásról szólt a szántóföldi növénytermesztés
A harmadik negyedéves csapadékösszeg az ország nagy részén nem haladta meg a 60-80 millimétert, a középső országrészben pedig csupán 20-40 milliméter volt, ami jelentősen elmarad a sokévi átlagtól. A mérések szerint a talaj legfelső egy métere súlyosan vízhiányos, mindezek pedig a betakarítás eredményeiben is tükröződnek: a búza termésátlaga mintegy 20 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól, a kukorica esetében pedig az előzetes eredmények az átlagos 7-8 millió tonna helyett csak mintegy 1,5 millió tonnát mutatnak, és a részeredmények szerint jelentős lehet a terméskiesés a napraforgónál is.