A feldolgozóiparban és a nagy exportáló cégeknél láthatóan borúlátóbb a hangulat, mint a kisebb cégeknél – tette hozzá.

Ismertette: a cégek a kereslet alakulását jelölték meg a legnagyobb kockázati tényezőként (72 százalékuk). Ezt követi a munkaerőköltségek (55 százalék), a gazdaságpolitika (53 százalék), jogbiztonság (30 százalék) alakulása.

A munkaerőpiacra kitérve elmondta, hogy a korábbi évekhez képest enyhült a munkaerőhiány, de a többség továbbra is szembesült ezzel a problémával.

A bérköltségek várt növekedése idén az elmúlt négy év legalacsonyabb ütemére, 6,8 százalékra csökkenhet az előző évi 11 százalékról – vélekedett.

A vállalatok leginkább belső továbbképzéssel (64 százalék), automatizálással (57 százalék) igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiány következményeit. A külföldi munkaerőt 21 százalékos arányban jelölték meg a cégek.

A feldolgozóipari vállalatok közel fele (48 százalék) mondta, hogy „erős vagy döntő hatása” van az uniós vagy állami támogatásoknak a beruházási döntéseire a tavalyi 30 százalék után, míg 2020-ban ez az arány csak 15 százalék volt – mondta.

A felmérésben a megkérdezett német cégek 78 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ismét Magyarországra vinnék-e beruházásaikat.

A DUIHK Befektetési Hangulat Indexe, amely egyebek között az üzleti várakozásokat, a gazdaságpolitikai és az üzleti környezet értékelését figyeli, a tavalyi 3 pontról -4 pontra csökkent, ami összhangban van a felmérés egyes részeredményeivel. Kiemelte: amennyiben beigazolódik az index és a GDP közötti korreláció, akkor az idei évre nem számolnak érdemi gazdasági növekedésre. Megjegyezte: 0-2 százalék közötti GDP-bővüléssel számolnak 2025-ben. (MTI)