A KSH friss adatai szerint augusztusban a teljes piac 2,4 az online kereskedelem 12 százalékkal bővült az előző évhez képest éves alapon. Csakhogy a növekedésből egyre nagyobb részt hasítanak ki a Magyarországon kívüli székhelyű kereskedők, köztük a kínai és más európai szereplők.

Gyorsan növekszik a külföldi kereskedők forgalma hazánkban, és messze nem csak a Temuról van szó. A PwC adatai szerint 2025-ben a külföldi kereskedők a hazai online termékforgalom közel 18 százalékát és az online rendelések 24 százalékát adták. Tavaly még csak 17 százalék volt a forgalom és 21 százalék a rendelésszámból(3). Az importforgalom elérte a 375 milliárd forintot, amelyből 195 milliárd forint a Temuhoz kötődött – egy év alatt 62 százalékot növekedve. A nemzetközi platformok tehát már nem a magyar piac külső kihívói, hanem annak meghatározó szereplői.

A magyar e-kereskedők ma már akkor is nemzetközi versenyben indulnak, ha csak Magyarországon működnek. Miközben az online piac a hagyományos kiskereskedelemnél jóval gyorsabban bővül, a növekedés egyre nagyobb részéért globális szereplőkkel kell megküzdeniük. Ebben a helyzetben a külföldi terjeszkedés már nem pusztán újabb lehetőség, hanem a tartós növekedés és a hazai versenyképesség egyik feltétele.

A külföldi terjeszkedés növekedési kényszerré vált

A magyar online piac korlátozott mérete egy idő után természetes határt szab a vállalatok növekedésének. A technológiai, logisztikai és marketingberuházások ugyanakkor jelentős méretet igényelnek: minél nagyobb vásárlói bázison és forgalmon oszlanak meg ezek a költségek, annál hatékonyabban és versenyképesebben működtethető a vállalat.